Képviselőházi irományok, 1892. XXIV. kötet • 778-807. , CXXI-CXXVI. sz.
Irományszámok - 1892-792. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, 1. az 1893. évi állami zárszámadásról, 2. az aldunai Vaskapu-szabályozás 1893. évi munkálatairól és költségeiről
792. szám. 183 3. A fiumei importtárak épitésére fölvett kölcsönnél fölmerült kiadásokra . . . .. , . . . . . . ... . . 1.039 frt 10 kr. 4. Perköltségekre . 209 » — » Együtt . . ~ 1.248 frt 10 kr. A ministertanács hozzájárulása alapján előirányzatnélküli kiadásként 1.039 frt 10 kr. kiadás számoltatott el, mely kiadás a fiumei importtár (kávé- és bortár) építési költségeinek fedezésére fölvett 299.000 frtnyi kölcsön tárgyában kötött szerződés kiállításából, illetve illeték és egyéb azzal összekötött költségekből származott. Ezen 1.039 frt 10 kr. előirányzatnélküli kiadás azonban a kereskedelemügyi minister nézete szerint teljesen ellensúlyozta tik azon előirányzatnélküli, az átmeneti bevételek 15. tétele alatt elszámolt 1.331 frt 46 kr. tiszta bevétel által, mely az V. sz. kikötői tárházra eredetileg fölvett kölcsönnek előnyösebb feltételek mellett történt konvertálása alkalmával fenmaradó feleslegből — az ezt terhelő kiadás levonása után — eléretett, mire nézve azonban az állami számvevőszék megjegyzi, hogy ezen két különböző kölcsönökre vonatkozó kezelésre nézve a kölcsönös compensálás helyet nem foglalhat. Ugyancsak a ministertanács felhatalmazásával előirányzatnélküli kiadásként elszámoltatott perköltségek czímén további 209 frt, mely kiadás onnan ered, hogy a tengerészeti hatóság az 1893. év folyamán több ügyben volt kénytelen az ügyvédi közbenjárást igénybe venni. Minthogy az emiitett kétrendbeli, együtt 1.248 frt 10 krt tevő előirányzatnélküli kiadás fedezésére az 1893. évi költségvetésben külön e czélra előirányzott hitel engedélyezve nem volt, ezen kiadások az 1889. évi országos határozat alapján mint előirányzatnélküliek voltak elszámolandók. Ezen kiadások azonban hiteltúllépést nem okoztak, a mennyiben a tengerészeti igazgatás »Dologi kiadások« rovatán eme kiadások mellett még mindig 6.209 frt 69 kr. megtakarítás éretett el. 8. czím. NI. kir. államvasutak. Az 1893. évi költségvetési hitelek s a zárszámadásban feltüntetett tényleges eredmények közt mutatkozó eltérések részletes indokolása előtt szükségesnek tartja a kereskedelemügyi minister azzal foglalkozni, hogy 1893. évben mily kiterjedésű vasúthálózat üzlete láttatott el s ezen vasúthálózaton mily forgalom bonyolittatott le s erre nézve az alábbiakat hozza föl: Az 1893. évi költségvetés-előirányzatban 9.924*146 vasulvonalhossz kim. vétetett a számitás alapjául. Az 1893. év végével pedig tényleg i 0.162770 kim. vasútvonal tartatott üzemben. Az év folyamán üzletbe vett vonalak hosszát átlagos évi hosszra reducálva, az üzletben tartott összhálózat átlagos évi üzleti hossza: 9.909165 kim. lesz. E szerint a költségvetéssel kilátásba vett vasúthálózat a tényleg üzemben tartottnak lényegtelen eltéréssel megfelel. A költségelőirányzat alapjául szolgált forgalmi teljesítmények és az 1893. évben tényleg lebonyolított forgalmat az alábbi összehasonlítás tünteti fel: fizető vonat-kim. 1000 elegytonna-klm. 1000 tiszta tonna-kim. Előirányozva volt . . ... . . . 38,800.000 9,312.000 3,084.600 Tényleg teljesíttetett . . . . 42,491.686 10,693.453 3,666.403 Több teljesítmény . . . ... . 3,691.686 1,381.453 581.803 A teljesítmény-többleteket viszonyítva az 1893. évi költségvetés alapjául szolgált teljesítményekhez :
