Képviselőházi irományok, 1892. XXIV. kötet • 778-807. , CXXI-CXXVI. sz.
Irományszámok - 1892-792. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, 1. az 1893. évi állami zárszámadásról, 2. az aldunai Vaskapu-szabályozás 1893. évi munkálatairól és költségeiről
792. szám. 135 czikknek hiánya, — tekintve továbbá, hogy a kereslet ily oltványok iránt napról-napra élénkül s a magánvállalkozás még nem fejlődött oda, hogy szőlőoltványok tömeges termelésével üzemszerűleg és kereskedelmileg foglalkozzék: a kedv élénkítéséért és példaadásért szükségessé vált a szőlőoltványok iskolázására kiválóan alkalmas talajjal biró paulis-baracskai állami amerikai szőlőtelepen az üzemet, a mint ez már több alkalommal a földmívelésügyi ministernek a ministerium működéséről előterjesztett jelentéseiben és e tárcza részletes költségvetéseinek indokolásaiban elő lett adva, az 1893. évben tetemesen fokozni. Két és fél milliónál nagyobb mennyiségű szőlőoltvány készült az emiitett telepen az 1893. évben s az egész mennyiség a kellő időben, t. i. május hó végén, szakszerűleg helyesen és kifogástalanul el volt iskolázva. Június hó elején a Maros folyó, a melynek egyik öblözetében az ezen üzem czéljaira az összes állami telepek közül kizárólag alkalmas talajjal biró telep fekszik, hirtelen megáradt s az árviz, a mely a nyári időszakban szokatlan arányokat öltött, behatolt a telepre s elboritotta az összes oltvány-iskolákat éppen abban az időben, a mikor az oltványok összefonódásának processusa volt folyamatban. Minden árvédelmi kisérlet meghiúsult, mert az iskolázás miatt némi talajmozgósitási munkákat kellett végrehajtani, a melyek következtében a terepviszonyok a telep területén némileg megváltoztak úgy, hogy az árviz könnyebben hatolhatott be a telepre s annak oly területrészeire is' eljutott, a melyeket azelőtt nem ért el. Az iskolákat boritó árviz megakasztotta az összeforradási folyamatot s az oltványok ennek következtében megsemmisültek, vagy megromlottak. 1,300.000 szőlőoltvány helyett, a mire bizton lehetett számítani, hanem éri a telepet az árvíz veszedelme, összeforradt és megeredt csak 140.000. Az 1,300.000 szőlőoltvány eladásából a bevétel lett volna ezrenkinti 120 frt ár mellett 156.000 frt, tényleg volt a sikerült 140.000 oltványért 16.800 frt s igy a kiadások is 156.000 frt helyett csak 16.800 frttal voltak apaszthatok. Ha tehát a paulis-baracskai telepet nem érte volna az emiitett elemi csapás, a hiteltúllépés 139.200 frttal csekélyebb, vagyis csak 50.243 frt volna, a mi az 1. czím 7. rovatának a kezeléséből származik. Szőlőtermelésünk újabb veszedelmes ellensége, a peronospora viticola, az utolsó két évben is oly rohamosan lépett fel s oly nagy. pusztításokat tett, hogy fel kellett, lépni a közönség egy részének, különösen a kisebb szőlőbirtokosoknak ama fatalisztikus közönye ellen, a mely. lyel az újabb veszedelmet, a legtöbb esetben a védekezésnek még csak megkísérlése nélkül is fogadták s igy közvetlenül bele kellett nyúlni a védekezés szervezésének alakításába s államilag nagyban beszerezni, valamint kicsinyben való elárúsitásra bocsátani a védekezéshez szükséges eszközöket és anyagokat, csakhogy a szőlőbirtokosok a lehető legcsekélyebb költség árán juthassanak a nélkülözhetetlen védekezési eszközökhöz és anyagokhoz, hogy ezen az úton a biztosan elérhető sikerről meggyőzetvén, a védekezés eszméje iránt fogékonyabbakká legyenek s annak alkalmazását általánosítsák. A nagyban való beszerzés előnyeiben a kisebb birtokosokat is részesítendő, 300 métermázsa védekezési anyag és 2.500 darab permetezőgép vásároltatott s kicsinyben, illetőleg darabonkint a beszerzési áron árúba bocsáttatott. Noha a védekezés részben ez intézkedések következtében is nagyobb arányokban terjedt s mondhatni általánossá vált, a beszerzett anyag és eszközök egy része az év végén mégis visszamaradt s mint anyagkészlet hozatott át az 1894. évi kezelésbe. Ennek az anyagkészletnek eladási értéke kerekszámban 50.000 frt, mely egészben, vagy legalább nagyobb részben az 1894. évi kezelés javára fog érvényesülni.
