Képviselőházi irományok, 1892. XXIII. kötet • 734-777. , CVI-CXX. sz.
Irományszámok - 1892-734. A „közigazgatási biróságokról” szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalására kiküldött bizottságnak jelentése
a 2 734. szám. 78. §. I. A község (rendezett tanácsú város) képviselőtestületének és a városi tőrvényhatósági bizottságnak a községi iskolaszéki cselekvő és szenvedő választó-képesség, és az iskolaszéki tagok választása körül felmerülő vitás kérdésekben hozott határozata ellen (1876: XXVIII. t.-cz. 9. §-a). II. A közigazgatási bizottságnak a községi iskolatanitő választása alkalmával a választási eljárás ellen emelt felszólalások folytán hozott határozata ellen (i. t. 12. és 13. §-ai). 79. §. A vallás- és közoktatásügyi ministernek azon határozata ellen, melylyel 1. az állami és községi népiskolai tanítóknak (tanítónők, nevelők, óvóknak) az 1868 : XXXVIII., 1891 : XV. és 1893 : XXVI. t-czikkek szerint járó illetményekre való igényéből eredő kérdések, valamint ezen igényből kifolyólag az államkincstárral vagy községgel szemben támasztott követelések felett dönt; 2. a népoktatási nyilvános tanintézeteknél, és a tanfolyamuknál fogva a népoktatási tanintézetek közé tartozó iskoláknál alkalmazott tanitóknak (tanitőnők, nevelők, óvók) és hozzátartozóiknak nyugdíját és gyámolitását állapítja meg, ha ennek következtében azon kérdés válik vitássá, hogy az alkalmazottnak, illetőleg hozzátartozóinak jogos igényük van-e a nyugdíjra, segélypénzre vagy végkielégítésre, vagy hogy az alapul vett czímen mekkora összeg illeti meg őket; 3. az élvezett nyugdíj elvesztését s az özvegyek és árvák részére már megállapított segélypénz megvonását kimondja (1875: XXXII. t.-cz. 12., 17. és 26. §-ai). 80. §. Az elsőfokú közigazgatási bíróságnak a 77. §. 2. pontja és a 78. §. I. pontja körében hozott határozatai ellen a magánfelek felebbezéssel nem élhetnek. VII. CZIM. Vízjogi ügyekben. 81. §. A főszolgabírónak, rendezett tanácsú város polgármesterének, törvényhatósági város rendőrkapitányának és a fő- és székváros kerületi elöljárójának azon határozata ellen, melylyel 1. a meder- és parttulajdonos s a vízhasználatra jogosultak között a vízhasználat gyakorlása körül felmerülő vitás ügyeket eldönti (1885: XXIII. t.-cz. 6, §-a); 2. a szabad rendelkezés alatt álló vizeknek mások által a birtok területén kivül hatósági engedély vagy tényleg fennálló jog alapján való használata körül, a vízhasználatra jogosultak és a terület birtokosa között előforduló vitás ügyekben dönt (i. t. 11. §-a); 3. a hajózásnak a folyamrendőri szabályok megtartásával való szabad gyakorlása körül egyesek vagy testületek között keletkező vitás ügyekben dönt (i. t. 19. §-a); 4. a vízhasználatnak a hajózás, tutajozás és fausztatás sérelme nélkül való gyakorlása tekintetében a vízhasználatra jogosult és a hajózás, tutajozás és fausztatásra jogosítottak között felmerülő vitás kérdésekben dönt (i. t. 27. §-a); 5. a. partvédelem és biztosítás, nemkülönben a meder- és parttisztitás érdekében a part birtokosa által engedély nélkül végezhető munkálatok fentartása vagy eltávolítása ügyében dönt (i. t. 41. §-a);