Képviselőházi irományok, 1892. XXIII. kötet • 734-777. , CVI-CXX. sz.

Irományszámok - 1892-734. A „közigazgatási biróságokról” szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalására kiküldött bizottságnak jelentése

734, szám. >S az ilyképen egyesitett szakaszból azonban kihagytuk a törvényjavaslat 81. §-ának 2-ik és a 82. szakasznak szintén 2-ik pontját azon indokból, mert az ott felvetett kérdések túlnyomó részben műszaki és czélszerííségi szempontból intézendok el. Ugyanezen (kormányjavaslat 83-ik szakaszának 4-ik pontja) szakasz 6-ik pontja szövegének módosítása, valamint a törvényjavaslat 86. §-ának 6. és 7-ik pontjaiban (bizottsági javaslat 84. szakaszának 6. és 7. pontjai) eszközölt változtatás az esetek szabatos és részletes körülírását czélozza. Habár a törvényjavaslat 88-ik szakaszának 6-ik pontja gyanánt (bizottsági javaslat 86-ik szakaszának 6-ik pontja) a bizottság által beillesztett eset elintézése túlnyomó részben műszaki mérlegelést igénye], mindazonáltal a földmívelésiigyi minister előzőleg nyilvánított kívánságához képest az idézett szakasz 6-ik pontja alatt befoglalt esetet a közigazgatási bíróság hatásköréhez utaltuk. A törvényjavaslat 89-ik szakaszát (bizottsági 87. §.) egy második bekezdéssel megtoldottuk azért, mert az ebben kifejezett rendelkezés a bizottság által már elfogadott 38-ik szakasz első bekezdésébe lefektetett alapelvnek okszerű folyománya. .4 92-ik szakasz 7-ik pontja alatt sorolt esetet (bizottsági javaslat 90-ik §.) kihagytuk azon okból, 'mert eldöntésénél kizárólag közbiztonsági, műszaki és közgazdasági szempontok veendők figyelembe. A törvényjavaslat 97-ik szakaszában foglalt eseteket a helyesebb rendszer érdekében ketté osztva, a vasutakat általában érintő kérdéseket a bizottsági javaslat 95. szakaszába, a helyi érdekű vasutakra kiható jogvitákat pedig a 96-ik szakaszba foglaltuk, és utóbbiba két oly új esetet is felvettünk, melyek mindegyike a törvény, jogszabály vagy okmányilag kikötött jogoknak bírói oltalom alá helyezését czélozza. A törvényjavaslat 98-ik szakaszát kihagytuk azért, mert az ott felhozott jogvitát a rendes bíróság illetékességi körébe tartozónak véljük. A bizottsági javaslat X-ik czíme alatt felvettük a 97-ik szakaszba a mezőgazdasági és mezőrendőrségi ügyeket szabályozó 1894. évi XII-ik t.-ez. 10., 25., 34., 37., 65., 66.. 71. és 75. szakaszai alapján támasztható jogvitákat és eme alárendelt jelentőségű esetekre a 98-ik szakaszban a felebbezés korlátozását kimondtuk. A 109-ik szakasz második bekezdésének általunk javasolt módosítása czélszerűségi okokra vezetendő vissza. Az adó-és illetékügyek jogvitás eseteinek megalapítását szabályozó 111-ik szakasz II-ik pontja alá vontuk az illeték telekkönyvi bejegyzésének törlésére vonatkozó pénzügyigazgatósági határozatot is azon okból, mert ugyanezen szakasz 2-ik pontjában az adókra nézve teljesen azonos eset foglaltatik. A panaszjogról intézkedő 113-ik szakasz 1-ső pontját módosítottuk azon indokból, mert az egyes és testület fogalma ki nem meríti az érdekeltség azon körét, melynek alanyai a panasz jogával felruházandók lennének, ehhez képest elfogadtuk az »érdekeltek« általános elnevezését, de egyúttal a kitétel fogalma alá vontuk a jogi személyeket és hatóságokat is. A 121 -ik szakasz első bekezdésében eszközölt módosítás a törvénykezési rendtartás hasonló és gyakorlatinak bizonyult intézkedésével indokoltatik. Az eljárás egysége és gyorsítása érdekében a törvényjavaslat 122-ik §-ának rendelkezéseit akként módosítottuk, hogy a panasz minden esetben 15 nap alatt nyújtandó be. A törvényjavaslat 132-ik szakaszának általunk javasolt módosítását, illetőleg kiegészítését a bírói elfogulatlanság biztosításának érdekével indokoljuk. A 147-ik szakaszban eszközölt változtatás lényege abból áll, hogy az 1868. évi LIV. t.-cz. helyett az újonnan alkotott 1893. évi XVIII-ik t.-czikknek a tanúskodásra és helyszíni szemlére vonatkozó szakaszait idézzük.