Képviselőházi irományok, 1892. XXII. kötet • 690-733. , XCVI-CV. sz.

Irományszámok - 1892-C. 1894. évi XXVI. törvényczikk, a törvénykezési bélyegekre és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok módositásáról és kiegészitéséről

C. szám. 369 felsorolt pereket — a megítélt pénzkövetelés vagy perérték 1 és 7

10 százaléka jár iheték fejében, mely kiszabás alapján készpénzben fizetendő. Ha a per tárgya csak részben ítéltetik meg, az illeték 25 frtnál kisebb nem lehet. Teljes elutasítás esetében az illeték 25 frt. 12. §. Olyan ítélettől, mely összegszerűleg meg nem becsülhető, vagy egyáltalában nem vagyonjogi peres igény felett hozatik, rendszerint 12 frtnyi illeték jár kiszabás alapján. Ha a nem vagyonjogi igényből a peres fél megbecsülhető s az illeték-mérv tekintetében a 9. és 11. §-ok rendelkezései alá eső vagyonjogi igényt származtat és azzal összekapcsol : az illeték kiszabásánál csak az egyik, és pedig a nagyobb illeték alá eső igény jön figyelembe. 13. §. Ha a per tárgyát érték szerint meg nem határozott, de megbecsülhető vagyonjogi igény képezi, az az érték, melyet a bíróság az illetékességnek vagy a felebbezés, felülvizsgálat, vagy fel folyamodás megengedhetőségének eldöntése végett megállapít, a határozati bélyeg és illeték kiszabásánál irányadó. Ilyen értékmegállapitás hiányában a peres tárgy értékének meghatározására nézve az 1893 : XVIII. t.-cz. 4. §-ában foglalt rendelkezések a határozati bélyeg és illeték tekintetében is alkalmazandók. 14. §. A bíróságnak a 8., 9., 11., 12., 13. §-aiban fel nem sorolt egyéb határozatai tekintetében a bélyeg- és illeték-szabályok rendelkezései érintetlenül maradnak. 15. §. A 8. és 9. §-okban meghatározott állandó bélyegilleték a rendes eljárásban az utolsó perirat beadásakor, illetőleg a tárgyalás befejezésekor, egyéb esetekben a határozat hozatalakor rovandó le megfelelő bélyegjegyek szolgáltatása és szabályszerű alkalmazása által. '(30. §.) 16. §. Ha az itélet kereseti és viszonkereseti követelés érdemében dönt: a követeteseK külön értéke szerint kell leróvni, illetőleg kiszabni az ítéleti bélyegilletéket. (10. §.) Ha a bíróság a viszonkereset érdemében nem határoz, a viszonkereseti követelés az illeték megállapításánál nem jön figyelembe. 17. §. Az egy keresetben érvényesített több követelésnek csak némelyikére, vagy a kereseti követelés egy részére korlátozott itélet hozatala esetében (1893 : XVIII. t.-cz. 42. §.) csupán a peres tárgynak Ítélet alá kerülő része után rovandó le, illetőleg szabandó ki az ítéleti illeték. Ugyanazon peres tárgyra nézve a pertársak ellen hozott részitéletek a bélyegilleték szempontjából együtt egy ítéletnek tekintendők. Több pernek egyesítése és egy ítélettel eldöntése esetében (1893 : XVIII. t.-cz. 43. §.) az Ítéleti bélyegilleték minden egyes per tárgya (9. §.), illetőleg minden egyes perből megítélt követelés vagy perérték után (11. §.) külön jár. 18. §. Ha felperes keresetét a tárgyalás közben módosítja, az ítéleti illeték összegének megállapításánál a peres tárgy értékének a módosított igény tekintendő. (7. §.) KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XXII. KÖTET. 47