Képviselőházi irományok, 1892. XXII. kötet • 690-733. , XCVI-CV. sz.
Irományszámok - 1892-721. Törvényjavaslat, a törvényes kamatláb meghatározásáról
316 721. szám. E §. az 1868 : XXXI. törvényczikk 2. §-ára, illetőleg az ezt fentartó 1877 : VIII. törvényczikk 7. §-ára támaszkodik. Szükséges volt eme meglevő törvényes intézkedéseket itt kijavított alakban a módosiással együtt egész terjedelmükben felvenni, a különösen a §. második bekezdésében foglalt átmeneti intézkedés miatt. Ez az utóbbi intézkedés egyszersmind azt is indokolja, hogy a jelen §-ban emiitett kamatok az 1. § ban szabályozott kamatoktól elkülönítve állapittatnak meg. E kamatok ugyanis jogügyleti kamatok, melyek mértékét a törvény csak interpretative állapítja meg. Azaz a törvény megállapítja a felek ama rendelkezésének értelmét, mely szerint csak általában, közelebbi meghatározás nélkül (illetőleg érvénytelen meghatározással) vagy esetleg a törvényes kamatokra való hivatkozással kötnek ki kamatot. Emez interpretatió a jogügylet alkatrészévé válván, egyenértékű a felek határozott kikötésével. A szóban forgó kamatokra tehát amaz általános elvet kellett alkalmazni, mely szerint az új törvény a szerzett jogokat nem érinti. Semmiféle ok sem forog fenn, a melynél fogva ettől az elvtől itt el kellene térni. Ha már ezek szerint a javaslatnak az Í868., illetőleg 1877-iki törvények intézkedését fel kellett vennie, helyén volt e törvények intézkedését megfelelően ki is igazítani. A kérdéses törvények ugyanis egyrészről igen szűken intézkednek, midőn csak szerződésről és kölcsönről szólanak. Kétségtelen, hogy amaz interpretatió, hogy a felek akkor, midőn a kikötött kamatok mértékét meg nem állapították, ez alatt a törvényes kamatokat értették, mindenféle jogügyletre talál, tehát nevezetesen nemcsak kölcsönszerződésre, hanem más hitelezési ügyletekre is, mint nevezetesen vételár, bérösszeg stb. hitelezésére is, továbbá hagyományozásra és más egyoldalú ügyletekre is. Ennyiben tehát az 1808., illetve 1877-iki törvény rendelkezésén tágitani kellett. Másrészről ellenben a kérdéses törvények ismét nagyon tágan intézkednek, midőn az Írásbeli szerződés nélkül kötelezett kamatot mindig a törvényes °/o-ban állapítják meg. Kétségtelen, hogy ez csak a törvényesnél magasabb kamat-kikötésre lehet helyes. A törvényesnél alacsonyabb kamatok szóbeli megállapításának érvényessége már csak azért sem vonható kétségbe, mert ha a fél a kamatokról szóbeli nyilatkozattal egészen lemondhat, kétségkívül érvényesen le kell mondhatnia a kamatok egy részéről is. A javaslat egyébiránt csak az írásban ki nem kötött szerződési kamatok mértékét állapítja meg. A szóbeli végrendelettel a hagyományos javára az örökös terhére rótt magasabb kamatok tehát érvényesek. E részben az eddigi törvények sem kívánták meg az írásbeli formát. A 3. §. az 1877: XX. törvényczikk 103. §.-ának rendelkezését, mely szerint a gyám va gy gondnok a saját mulasztásából be nem adott pénzek után 8°/o kamatot köteles fizetni, eme rendelkezés különleges indokára való tekintettel érintetlenül hagyja. A gyámtörvény ugyanis a mulasztó gyámot vagy gondnokot nyilván a legmagasabb szerződési kamatokkal akarja sújtani, a melyek a mulasztás nélkül a gyámolt vagy gondnokolt részére elérhetők lettek volua, illetőleg a melyektől ezek esetleg szabadultak volna, e mellett itt a magasabb kamat mint büntetés is indokolva van. Ámbár a javaslat intézkedéseivel ellenkező jogszabályoknak hatályon kívül helyezése már általános elvekből következik, az erre vonatkozó záradékot itt különösen azért kellett felvenni, hogy a hatályon kívül helyezett szabályok megjelölésével minden kétségnek eleje vétessék arra nézve, hogy a jelen törvényjavaslat a Horvát-Szlavonországokkal közös jogszabályokat Magyarország területén sem érinti. A jelen törvényjavaslat 4-ik §-ának rendelkezéseit az 1868: XXX. törvényczikk 47. és 48. §-ai értelmében Horvát-Szlavonországok részére biztosított önkormányzati jog indokolja. Az 5. §. a törvény végrehajtására vonatkozó szokásos felhatalmazást tartalmazza. Budapesten, 1894. évi november hó 4-én. Szilágyi Dezső s. k., m. Mr. igazságügyi minister.
