Képviselőházi irományok, 1892. XXII. kötet • 690-733. , XCVI-CV. sz.
Irományszámok - 1892-714. A pénzügyi bizottság jelentése, a kereskedelemügyi miniserium1895. évi állami költségvetési előirányzata tárgyában
264 714. szám. Az államvasutaknak 1895-iki előirányzata a következő főszámokból alakul: összes bevételek 87-s millió Összes kiadások 53 6 » Tiszta felesleg tehát . . . 34*2 millió. Ezen tiszta felesleg a befektetett tényleges építési tőke mintegy 4vu 0 /o-ának felel meg. Az üzleti hányad 61-09°/o-kal van felvéve. Kiemelendőnek tartjuk, hogy az 1895-re előirányzott kiadási többletnek tekintélyes része a személyzet szaporitása által indokoltatik. Az utolsó három költségvetés adatai szerint a magyar államvasutak személyzete szaporittatott: 1893 ban • 1025 új munkaerővel. 1894-ben 1200 » » 1895-re (előirányoztatik) 2085 munkaerő. Összesen tehát 3 év alatt . . . 4310 új munkaerő. Ha ebből a vonalszaporulat által igényelt munkaerő le is vonatik, marad még mindig a régi szolgálat intenzivebb teljesítésére körülbelül 3000 új munkaerő. Az 1895-ik évre összesen 26.358 munkaerő van kilátásba véve. Ha ezen személyzetet más hasonló helyzetben levő nagy hálózatok személyzeti létszámával összehasonlítjuk, azon eredményre jutunk, hogy — a tulaj dónk épeni teljesítményt véve alapul, — a magyar kir. államvasutak személyzet tekintetében is már a jobban ellátott vasutak sorába számithatók. Felemlitendőnek tartjuk e helyen, hogy azon gondolat által vezéreltetve, hogy az államnak mint munkaadónak is kötelessége a munkásokról való gondoskodás tekintetében jó példával előljární, a jelen költségvetés több jelentékeny új tételt tartalmaz, mely a legalsóbb fizetési osztályokba tartozó hivatalnokok, de különösen a szolgák és munkások helyzetén javítani, valamint az elaggott munkások ellátását és a munkások gyermekeinek nevelését elősegíteni alkalmas. Ugyanezen a bizottság által is helyeselt gondolat által indíttatva, a pénzügyministerium vezetésével megbízott kormányelnők úr a kereskedelemügyi minister úrral egyetértőleg bejelentette, hogy a kormány az 1895-iki év folyamán a legalsóbb fizetési osztályokba tartozó államvasuti hivatalnokok és szolgák illetményeinek feljavítására kerek összegben 120.000 frtot kíván fordítani és pedig olykép, hogy a Budapesten és Fiúméban alkalmazott két legalsóbb fizetési fokozatú hivatalnokok lakbér-illetménye az állami tisztviselők iakbér-illetményeinek megfelelően 300, illetve 350 frtia. a legalsóbb fizelési fokozatba tartozó államvasuti szolgák fizetése pedig általában 210, illetve 240 frtról 250 frtra emeltetnék. Ezen összeg az 1895-iki költségvetésbe részletesen még nem volt felvehető és minthogy a kormány azt a személyes járandóságok intercalaréjából fedezhetni véli, nem is mutatkozott annak szüksége, hogy a jelen előirányzatban változás történjék. Az ezen czímen teendő kiadások, magától értetődőleg, zárszámadásilag fognak elszámoltatni. A költségvetés számtételei tekintetében megállapítható, hogy úgy a bevételek, mint a kiadások igen óvatosan vannak előirányozva, annyira, hogy — az évnek normális lefolyását föltéve — nem valószínűtlen, hogy a végeredmény az előirányzatnál jóval kedvezőbb lesz. Fölemlítjük e helyütt még, hogy a rendelkezésre álló utolsó zárszámadás, mely az 1893 ik évről szól, szintén az előirányzatnál kedvezőbb eredményeket tüntet fel. A kereskedelemügyi minister által a bizottságban bemutatott adatok tanúsága szerint pedig az 1894-iki év első felében a tényleges bevételi eredmények oly kedvezőek, hogy előreláthatólag már 1894-ben el fog éretni azon eredmény, melyet a jelen költségvetés 1895-re kilátásba vett. Ezek után a bizottság a kiadási előirányzatot elfogadásra ajánlja és pedig tekintettel az államvasutak üzleti jellegére, oly alakban, hogy a személyi járandóságok, a dologi kiadások, a fentartási és üzemi kiadások, valamint a rendkívüli kiadások külön-külön egy-egy tételben állapíttassanak meg a következőkben: i
