Képviselőházi irományok, 1892. XXII. kötet • 690-733. , XCVI-CV. sz.

Irományszámok - 1892-713. A pénzügyi bizottság jelentése, a pénzügyministerium 1895. évi állami költségvetése tárgyában

713. szám. A m. kir. bányászati és erdészeti akadémia Selmeczbányán. A bányászati és erdészeti akadémia feladata szakképzett bányászokat, kohászokat, bánya­gépészeket és erdészeket nevelni. E végből az akadémián ez idő szerint a következő szakiskolák léteznek: 1. a bányászati, 2. a fémkohászati, 3. a vaskohászati, 4. a bányagépészeti, 5. az erdészeti és 6. az erdőmérnöki szakiskola. A jogot végzett és bányahatósági szolgálatra készülő ifjak a bányászati szaktanfo­lyamot végzik. Az egyes szaktanfolyamok 3 évre terjednek, kivéve az erdőmérnökét, mely 4 évig tart. Az egyes szakiskolák annyiban állanak összefüggésben egymással, hogy több tan­tárgyat, nevezetesen az előkészítő tantárgyakat (mennyiségtan, vegytan, természettan, ábrázoló mértan, középitészet, geodesia stb.) valamennyi, vagy legalább több szakiskola hallgatói közösen hallgatják és csak a tulajdonképeni szaktantárgyakat, még pedig legnagyobb részben a 3-ik évfolyamban adják elő kizárólag az illető szakiskolára beiratkozott hallgatóknak. , Az elméleti oktatással szoros kapcsolatban áll a gyakorlati oktatás, mely czélból a a hallgatók az illető tanár vezetése alatt hetenkint a környéken, illetőleg közelebb fekvő bánya­vagy kohóműtelepíken, több kisebb kirándulást, évenkint pedig egy vagy két nagyobb tanul­mányi utat tesznek, mely utazás esetleg az" ország határán túJ is terjed. A hallgatók rendesek és rendkívüliek, továbbá vendégek. Rendes hallgatóul csak oly ifjú vétetik fel, a ki a felső gymnasiumon vagy főreáliskolán érettségi bizonyítványt nyert. Rendkívüli ha ligátokul oly ifjak vétetnek fel, kik a rendes hallgatóktól követelt felté­teleknek meg nem felelvén, felvételi vizsga által igazolják, hogy az előkészítő tantárgyakban annyi jártassággal birnak, a mennyit gymnasiumokon elsajátítani lehet. A vendégek végül oly önálló nagykorú egyének, kik csak egyes tantárgyakat hall­gatnak az igazgató írásbeli engedélyével. Ezek csak index lapot kapnak és az előadás szorgalmas látogatása felől hivatalos igazolványt nyerhetnek. A fölvétel és beiratás minden tanév kezdetén október hó 6-án és 7-én történik, az elő­adások pedig egy nappal később kezdődnek és július hó végéig szakadatlanul tartanak. Az előadások a többi tanintézetektől eltérőleg azért kezdődnek egy hóval későbben, hogy az erdészeti hallgatóknak még az előadások tartama alatt nyáron elég idejök legyen növény- és rovargyűjtéseket eszközölni. A hallgatók az akadémián tandíjat nem fizetnek. A hallgatók a szakiskolát maguk választják, mire nézve a külön rendeletek által szabá­lyozott államvizsgákra vonatkozólag a hallgatókat már előre figyelmeztetik, hogy csak azon szakiskola államvizsgájához fognak bocsájtatni, a mely szakiskolának minden egyes tantárgyát szorgalmasan hallgatták és legalább elégséges eredménynyel vizsgáztak. A bányászati és erdészeti akadémián minden félév végén nyilvános szóbeli rendes vizsgák és minden tanév elején, október hó első napjaiban nyilvános szóbeli pótvizsgák tartatnak, a mely vizsgák eredménye a hallgatók indexébe bejegyeztetik. A ki valamely szakiskola összes tantárgyaiból vizsgázott, annak indexét záradékkal látják el, a mire két évi gyakorlati kiképeztetés következik valamely bánya-vagy kohóműnél, illetőleg erdőüzemnél, mint bánya-, illetőleg erdőgyakornok vagy műszaki díjas. KÉPvH. JKOMA.NY. lb!)2— 97. .XXII. KÖTET. 28

Next

/
Thumbnails
Contents