Képviselőházi irományok, 1892. XXII. kötet • 690-733. , XCVI-CV. sz.
Irományszámok - 1892-709. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, az esztergom-almásfüzitő helyi érdekű vasút tényleges épitési és üzletberendezési tőkéjének felemelése czéljából az engedélyokmányhoz kiadott II-ik függelék tárgyában
709. szám 179 A Tokod állomás közelében, a nyílt vágányból kiágazva az északmagyarországi egyesült kőszénbánya- és iparvállalat új aknájához vezető vágányt, habár ezen vágány épitési költsége a h. é. vasút költség-előirányzatába felvéve nem is volt; a vasut-részvénytársaság azon okból építtette ki, mivel annak előállítására az észak-magyarországi egyesült kőszénbánya és iparvállalattal szemben magát kötelezte. A felmerült 25.000 forintnyi költségösszeget a vasút részvénytársaság a rászvénytőke szaporítása utján óhajtotta fedezni, minthogy azonban erre engedélyt nem kapott, a szóban forgó összeget ideiglenesen az épitési vállalkozókkal fedeztette — azon reményben, hogy egy később bekövetkezhető tőkefelemelés alkalmával ezen tartozás rendezhető leend. Tekintettel arra, hogy a felszámított költségösszeget megfelelőnek találtam, s minthogy ezen összeg vállalkozóknak szerződésileg lett biztosítva, s így jogilag fennálló követelés, miután végül ezen összeg az épitési költségbe az engedélyezés alkalmával nem lett beszámítva, ezen czímen a tőkefelemelést 25.000 forint erejéig indokoltnak találtam. A tényleges épitési és üzletberendezési tőkének a tartalékalap kiegészithetése czímén leendő felemelése a vasút-részvénytársaság részéről azon okból kérelmeztetett, hogy a tartalékalap terhére engedélyezett, illetve előjegyzésbe vett kiadások is a jelenlegi tőkeemelés keretében nyerhessenek fedezetet. Ezen czímen a tőkeemelést szintén indokoltnak találtam, miután a vasút-részvénytársaság ez állal a tartalékalapnak eredeti összegében leendő helyreállítását óhajtotta elérni, melynek kiegészítésére rendeletileg már is utasítást kapott, s mely alapot a terhére már is engedélyezett 8543 frtnyi, illetve előjegyzésbe vett 2619 frt 6 krnyi, összesen 11.162-06 forintnyi költségösszegtől csak az esetben mentesíthette, ha a tényleges épitési és üzletberendezési tőke a fenti összeggel felemeltetik. Ehhez képest a tökeemelés kitesz a tokodi vontató vágány épitési költségei czímén 25.000 frtot, a tartalékalap kiegészítése czímén kereken 11.200 forintot, vagyis összesen 36.200 forintot. Minthogy azonban a most jelzett összegnek elsőbbségi részvények kibocsátása utján tervbe vett beszerzése következtében az esztergom-almásfűzitői helyi érdekű vasút törzs- és elsőbbségi részvénytőkéje között fennállott s az 1888. évi IV. törvényczikk által előirt 35 és G5°/o-os törvényes arány megszavaztatott volna, ezen törvényes arány helyreállítása czéljából a vasut-részvény társaságnak 19.500 frt névérlékű törzsrészvény kibocsáthatására kellett engedélyt adnom, önként érthetőleg oly kikötéssel, hogy ezen törzsrészvények a társaság birtokában maradnak, illetve tartalékba helyeztetnek s csak előzetes kormányhatósági engedély mellett lesznek felhasználhatók. Az esztergom-almásfűzitői helyi érdekű vasút tényleges épitési és üzletberendezési tökéje ennélfogva a következőképen alakul: Esztergom-almás-fűzitői fővonal 1,980.000 forint Tokod-annavölgyi szárnyvonal 315.000 » Jelenlegi tőkeemelés . . 55.700 » Összesen . . . 2.350.700 frt. A midőn ezek után tiszteleltei felemlítem, hogy az esztergom almás fűzitői helyi érdekű vasút tényleges épitési és űzletberendezési tökéjének 55.700 forinttal, azaz 2,350.700 forintra leendő felemelése érdekében, az engedély okmányhoz az •/• alatt másolatban mellékelt Il-ik függeléket folyó évi szeptember hó 14-én az esztergom-almásfűzitői helyi érdekű vasút részvénytársaság részére kiadtam, tisztelettel kérem egyúttal a képviselőházat, hogy ezen jelentésemet tudomásul venni s azt hasonló czélból a főrendiházhoz áttenni méltóztatnék. Budapesten, 1894. évi október hó 10-én. I/ukács Béla s. k., Ttereslcedeltmügyi m. Icir. mininter. 23*
