Képviselőházi irományok, 1892. XXII. kötet • 690-733. , XCVI-CV. sz.

Irományszámok - 1892-706. Törvényjavaslat, a székely vasutak kiépitéséről

706. szám. 137 3. Az 1. alatti fővonalból kiágazólag a Ghymes-szoros felé az ország határszéléig. Ezt a vonalat általános forgalompolitikai indokok teszik szükségessé. Érdekünkben van az, mert új nemzetközi vonalat nyit meg Moldvába s jóval rövidebb összeköttetéseket létesít Jassy, Galacz, Odessa s a Fekete-tenger kikötői felé. Létesítésére nemzetközi kötelezttséget is vállaltunk s a tervezés és építési előmunkálatok a törvényhozás által társzánv 1894. évi költségvetésében rendelkezésemre bocsátott 80.000 frt terhére már is folyamatban vannak. A vonal terepviszonyai azonban rendkívül nehezek; mielőbb hozzá kell fognunk tehát az építéshez, hogy idejére elkészüljön. A fentebb elősorolt vonalak mintegy 330 km. hálózatot képeznek. Egymással szerves összefüggésben állnak, úgy, hogy a hálózat egyik vagy másik vonal nélkül hiányos lenne, a mi természetesen nem zárja ki, hogy e hálózat ne egyszerre és rögtön, hanem fokozatosan, az ország anyagi erejéhez mérten létesíttessék. Az itt körvonalazott s •/. alatt csatolt helyszínrajzi vázlatban feltüntetett székely vasúti hálózat szükségességének indokolásával nem kell hosszasabban foglalkoznom. Olyannyira nyilvánvaló annak szükségessége, hogy csak a főbb szempontokra szoritkozhatom. 1. Szükséges e hálózat közforgalmi, vasutpolitikai szempontból. Szépen fejlődött, vasúti hálózatunkban keleti határaink közlekedési viszonyai nagy hiányosságot mutatnak. Az egész országban nincs már ehhez hasonló nagy terület, mely olyannyira hiányában volna minden v asútnak. Csatlakozásainkat szaporítanunk kell a kelet felé, hova Utalva vagyunk közgazdasági termelésünkkel. Igyekeznünk kell elérni a keleti nagy piaezokat, melyeknek jelentősége évrőlévre emelkedik. Az átmeneti forgalmat sem tudjuk vasúti hálózatunk javára kellően értékesíteni, mig csatlakozásainkat ott nem szaporítjuk, hol arra legnagyobb szükség van, t. i. az ország keleti határvonalán, a hol Predeáltól Kőrösmezőig, 420 km. hosszban, nincs egyetlen egy kivezető utunk sem. Minél örvendetesebben fejlődik közgazdasági termelésünk, annál inkább reá vagyunk utalva vasúti hálózatunk felterjesztésére és ez által újabb termelési és fogyasztási piaezoknak és területeknek államvasuti hálózatunk érdekkörébe való bevonására. 2. Szükséges e hálózat nemzeti politikai szempontból. A székelyföldet a modern közlekedési eszközök vaskapcsával is magunkhoz kell vonzanunk. A székely népesség számára könnyebbé kell tenni az utat befelé, a hol keresetet, munkát még eleget talál s a hol értékesítheti nemzeti és faji becses tulajdonait. 3. Szükséges e hálózat közgazdasági szempontból is. A székelyföld közgazdasági viszonyai sok tekintetben elmaradtak; nem fejlődhettek vasutak hiányában, melyek mindenütt átalakító hatással vannak. Pedig a székelyek által lakott területek meg vannak áldva a természet minden kincseivel. Nem oly vidék ez, mely egyoldalú termelésre volna utalva. Mezőgazdasági termelés, állattenyésztés, erdészet, bányászat, különféle iparágak, mind alkalmas talajra találnak itt. A természet sok, eddig fel nem használt nyers anyagot bocsátott rendelkezésre; számos, eddig ki nem használt vizerő áll rendelkezésre. A népesség nem gyér, de szapora, munkakedvelő, értelmes és leleményes. Szóval az egészséges közgazdasági termelésnek minden alapfeltétele feltalálható ott, csak meg kell adni a fejlődésre a lehetőséget. Ezt pedig csak a jó közlekedés, a vasút adhatja meg, mely kétségkívül átalakító és óriási élénkítő hatással lesz a Székelyföldön is. 4. Szükséges e hálózat hadászati szempontból is. Régi kívánsága hadügyi kormányzatunknak, hogy a honvédelem sikere érdekében keleti határaink mentén, a brassó—Sepsiszentgyörgy—szászrégeni összekapcsoló vonat megépíttessék. KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XXII. KÖTET. * 18