Képviselőházi irományok, 1892. XXI. kötet • 653-689. , LXIII-XCV. sz.

Irományszámok - 1892-673. Törvényjavaslat, a szent-lőrincz-slatina-nasiczi helyi érdekű vasút engedélyezéséről

673. szám. 49 A szabványos nyomtávval építendő vasúton alkalmazandó s aczélból gyártandó sinek folyóméterenkint 23-6 kgr.-nál könnyebbek nem lehetnek. A pályán, Szent- Lőrincz—Szlatina és Nasicz csatlakozó állomásokat ide nem értve, összesen 12, a helyzetrajzi vázlatban kitüntetett állomás, rakodó állomás, illetve megállóhely van tervezve. Engedélyt kérő köteleztetnék az építési munkálatokat az engedélyokirat keltétől számított két és fél év alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni. A tényleges építési és üzletberendezési költség 4,020.000 írttal, vagyis pályakilométerenkint 44.176 írttal állapíttatnék meg, melyből forgalmi eszközök beszerzésére 200.000 frt, tartalékalap képzésére pedig a h. érd. vasat kibocsátási árfolyam szerinti értékben számított elsőbbségi részvényeiben is letehető 40.000 fit lenne kihasítandó. A 4,020.000 frtnyi tényleges építési és üzletberendezési tőkének beszerzését engedélyt kérő 35 százalék, azaz 1,407.000 frt erejéig 5 százalékos törzsrészvényeknek 65 százalék, azaz: 2,613.000 frt erejéig 5 százalékos elsőbbségi részvényeknek kibocsátása utján szándékozik biztosítani. Az 1888. évi IV. t.-cz. 4-ik §-a alapján a posta ingyenes szállítása fejében nyújtandó hozzájárulás, valamint a h. érd. vasúti segélyalapból ugyancsak az 1888. évi IV. t.-cz. 7. §-a alapján nyújtandó külön állami segély a kérdéses hozzájárulásoknak a posta, kincstár és a h. érd. vasúti segélyalap terhére leendő mikénti elosztása iránti határozat későbbi fentartásával, együtt ötven egymásután következő éven át fizetendő 25.000 írtban állapíttatnék meg, oly kikötéssel mindazonáltal, hogy ezen hozzájárulás, illetve évjáradék 5 százalék kamat és törlesztés alapul vétele mellett számított tőke értéke fejében 500.000 frt névértékű törzsrészvény lesz engedélyt kérő, illetve jogutódja részéről az állam tulajdonába átadandó. Az ily módon megállapított postai hozzájárulás, illetve külön állami segély a 4,020.000 forintnyi tényleges építési és üzletberendezési tőkének 12-4 százalékát képezvén, az 1888. évi IV. t.-cz.-ben megállapított 10—10 százaléknyi maximális segélyezés mérvén alul marad. A törzsrészvénytőkének a fenti állami hozzájárulások által nem fedezett része a helyi érdekeltség hozzájárulása utján fedeztetnék. A vasút üzletkezelését engedélyt kérő a m. kir. államvasutakra ruházná át. Díjszabási szempontból a szokásos kikötéseken kivül még kiköttetnék, hogy engedélyt kérő, illetve jogutódja harmadik vasutakkal való forgalmakban, előzetes kormányhatósági felhatalmazás nélkül soha alacsonyabb díjrészletet rendelkezésre bocsátani nem fog, mint a milyenek helyi díjszabása szerint rendelkezésre állanak. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, építési és üzletberendezési feltételekkel. Ezek tiszteletteljes előrebocsátása után s annak megemlítése mellett, hogy engedélyt kérő a 120.000 frtban megállapított engedélyezési biztosítékot f. évi május hó 16-án a m. kir. központi állampénztárba beszolgáltassa, s hogy a vasút létesítésé czéljáből szükségelt tényleges építési költség biztosítottnak tekinthető, az 1880. évi XXXI. t.-cz. 1. §-ának rendelkezéséhez képest van szerencsém kérni a t. képviselőházat, hogy a szóban forgó s ugy a helyi érdekek, mint az általános közforgalmi érdekek szempontjából csak kívánatosnak jelezhető vasút építésének és üzletének engedélyezésére a kormányt felhatalmazni, illetve az e czélból bemutatott törvényjavaslatot elfogadni méltóztatnék. Budapesten, 1894. évi június hó 20-án. t Lukács Béla s. k., kereskedelemügyi m. kir. minister KÉPVH. IROMÁNY. 1892 97. XXI. KÖTET. ' 7