Képviselőházi irományok, 1892. XXI. kötet • 653-689. , LXIII-XCV. sz.

Irományszámok - 1892-XC. 1894. évi XVI. törvényczikk az örökösödési eljárásról

XC. szám. 445 A tárgyalás a kinevezett ügygondnokkal megtartható akkor is, ha az ujabb határnapra szóló idézést a kötelesrészre jogosítottnak nem lehetett kézbesíteni. Ha pedig a kötelesrészhez való jogvitás: az első tárgyaláson meg nem jelent jogosított egy ujabban kitűzendő határnapra az eljáró közjegyző által azzal idézendő meg, hogy meg nem jelenése esetében igénye a tárgyaláskor nem fog figyelembe vetélni. Az ujabb határnapra szóló idézés a kötelesrészre jogosítottnak az első végzések kézbesítésére a törvénykezési rendtartásban meghatározott módon kézbesítendő. Ha a kézbesítés csak ügygondnokrendeléssel kapcsolatban történhetnék meg: a meg nem idézhetett jogosított képviseletére a tárgyaló közjegyző megkeresésére a gyámhatóság által gondnok rendelendő s egy újabb határnapra a gondnok idézendő meg. A kirendelt gondnok perre utasítás esetében a kötelesrészre jogosítottat a per során is képviseli mindaddig, a mig képviseletéről nem gondoskodik. 66. §. Ha a megjelent érdekeltek valamelyike közokiratba vagy hitelesített magánokiratba foglalt nyilatkozattal igazolja, hogy a megidézett, de meg nem jelent örökös, utóörökös, hagyományos, utóhagyományos, kötelesrészre jogosított avagy az örökhagyó özvegye kielégíttetett vagy igényéről lemondott: az ilyen jogosított az örökösödési eljárás során nem jön figyelembe. Ha a bemutatott okirat a fentebbi kellékeknek meg nem felel: a meg nem jelent érdekelt egy ujabb határnapra azzal idézendő, hogy ujabb meg nem jelenése esetében a bemutatott okirat tartalma valónak fog tekintetni. Ugyanezek a szabályok megfelelően alkalmazandók az érdeklettek által a hagyatéki bírósághoz vagy az eljáró közjegyzőhöz intézett azon beadványra vagy írásbeli nyilatkozatra, a melyben lemondásukat, kielégittetésöket, vagy azt jelentik be, hogy a tárgyalásban részt venni nem kivannak, de a mi a hagyatékból nekik jut, elfogadják. Utóbbi esetben az ilyen nyilatkozatot tevő a többi érdekeltek között létrejött megállapodáshoz hozzájárultnak tekintendő. 67. §. Ha a hagyatékhoz tartozó ingatlan a telekkönyvben nem az örökhagyó tulajdonául van bejegyezve: a tárgyalást vezető kir. közjegyző igyekezzék kieszközölni, hogy a telekkönyvi tulajdonos az ingatlannak az örökhagyóra történt átháramlásáról telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okiratot állítson ki, vagy hogy a telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okiratot pótló megállapodás és nyilatkozat a tárgyalást vezető közjegyző által felveendő külön jegyzőkönyvbe foglaltassák s a telekkönyvi tulajdonos szabályszerű aláírásával vagy kézjegyével elláttassák. Ezen okiratok vagy külön jegyzőkönyv alapján a hagyatékhoz tartozó ingatlan tulajdonjogának az Örökös vagy hagyományos nevére az örökhagyó telekkönyvön kivüli tulajdonjogának kitüntetése mellett leendő bekebelezése végett, a hagyatéki bíróság rendszerint az átadó végzés áttételével egyidejűleg keresi meg a telekkönyvi hatóságot. Az érdeklettek kívánságára azonban a tárgyalást vezető kir. közjegyző köteles a telekkönyvi hatóságot megkeresni az iránt, hogy az ingatlan tulajdonjoga az örökhagyó javára bekebeleztessék. E megkeresés elintézéséig a hagyaték tárgyalásának befejezését függőben kell tartani; kivéve ha az érdekeltek a tárgyalás folytatását és a többi hagyatéki vagyon részleges átadását kérik (76. §. a) pont). 68. §. Ha az okirat megszerzése, vagy az azt pótló külön jegyzőkönyv felvétele az előző §. értelmében nem sikerül, a mennyiben oly körülmények forognak fenn, a melyek mellett az örökhagyónak mint tényleges birtokosnak tulajdonjoga az 1892. évi XXIX. t.-czikk idevágó rendelkezései alapján az örökhagyó nevére bejegyezhető e részben a hagyatéki tárgyalás vezetője az idézett törvényczikk s az e részben fennálló szabályok értelmében köteles eljárni.