Képviselőházi irományok, 1892. XXI. kötet • 653-689. , LXIII-XCV. sz.
Irományszámok - 1892-LXXI. 1894. évi XII. törvényczikk, a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről
310 LXXI. szám. LXXI. szam. 1894. BVI XII. TÖRVÉNYCZIKK, a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről. (Szentesítést nyert 1894. évi május hó 25-én. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytárában 1894. évi május hó 31-én.) jfli Első Ferencz József, Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a köyetkezö töryényczikket terjesztették szentesités végett Felségünk elé: I. FEJEZET. A földbirtok gazdasági használatáról. 1. §• Mezei földbirtokát, a törvény korlátai között, gazdaságilag mindenki szabadon használhatja. Az erdőkre nézve az 1879 : XXXI. t.-cz. határozatai irányadók. 2. §. Hol a nyomásos gazdálkodás a jelen törvény életbelépésének idejében is gyakorlatban van, az érdekelt birtokosságnak birtokarány szerint számitott kétharmad többsége, az érdekelt birtokosságra kötelezöleg, a nyomásos gazdálkodást, az illető törvényhatóság jóváhagyásával jövőre is fentarthatja, ha a külső birtok: a) tagositatlan határokban vagy határrészekben fekszik; b) tagosított határokban fekszik, de több dűlőben van kiosztva; c) réteknél oly kis földrészletekből (parcellákból) áll, hogy azok egyenként alig alkalmasak a legeltetésre. Ezeknél a birtokoknál a birtokosság közgyűlése határozza meg a vetésforgókat, továbbá azon módozatokat, a melyek szerint a rétek használandók és a tarló, ugar és rét legeltethető. 3. §. A nyomásos gazdálkodás rendszerének elfogadására nem kötelezhetők az önálló puszták, tagositott határokban az önálló tagok, továbbá az állandóan bekerített vagy a szőlővel beül. teteit területek tulajdonosai. Mas területek csak abban az esetben vonhatók ki, ha a kivonás által a többi birtokrészeken a nyomásos gazdálkodás meg nem nehezíttetik. Kinek területére a nyomásos gazdálkodás nem terjed ki, azt az abból származó előnyök sem illetik meg.
