Képviselőházi irományok, 1892. XXI. kötet • 653-689. , LXIII-XCV. sz.
Irományszámok - 1892-656. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az izraelita vallásról” szóló törvényjavaslat tárgyában
18 , 656. szám. Ezekből kitűnik, hogy az izraelita vallásra nézve a magyar állam törvényhozása és kormányzata oly alapot létesített, a melyre épitve s a magyar törvényhozás által a vallásszabályozás kérdésében elfoglalt helyes állásponton haladva, az izraelita vallásnak a bevett vallások közé sorozása elutasithatlan követelmény gyanánt tűnik fel. És a midőn a törvényhozás a vallás szabad gyakorlatát általános törvényben kívánja biztosítani; amidőn törvényt alkot, a melyben az állami érdekek megóvására czélzó szabályok keretén belül új vallásfelekezetek is az elismert vallásfelekezetek jogaiban részesülnek: akkor e hazának izraelita vallású honpolgárai méltán igényelhetik: hogy részükre a magyar törvényhozás adja meg azt a közjogi jogosultságot, a melyet a többi bevett vallást követöknek megadott akkor, a midőn vallásukat törvény által a bevett vallások közé iktatta. Ennek mellőzése esetében vétenénk a korszellem követelménye ellen, a mely a kifejtettekre, a törvény indokolásában s a közoktatásügyi bizottság jelentésében foglaltakra való tekintettel is azt igényli, hogy miután izraelita polgártársainknak a polgári és politikai jogegyenlőséget az 1867 : XVII. törvényczikk már megadta, vallásuk közjogi állása is a bevett vallásúak közjogi állásával teljesen egyenlösittessék. Az ezekben előterjesztettekre való tekintettel az igazságügyi bizottság »az izraelita vallásról« szóló törvényjavaslatot a közoktatásügyi bizottság jelentésében foglalt szövegezéssel úgy általánosságban, mint részleteiben is egyhangúlag elfogadta és a tisztelt háznak elfogadásra ajánlja. A részletekre nézve csupán azt tartja a bizottság kiemelendönek, hogy a mennyiben az izraelita vallásról szóló törvény »a vallás szabad gyakorlatáról és »a gyermekek vallásárók szóló törvénynyel egyidejűleg, avagy ezeket a törvényeket követoleg alkottatnék meg ; és ezek a törvények az igazságügyi bizottság e részbeni szövegezésének megfelelő tartalommal fogadtatnának el: az 1868 : LIII. törvényczikk 14. és 18-ik §-ainak kiterjesztése feleslegessé válnék és ennélfogva a törvényjavaslat 2. és 3. §-aiból ezekre a szakaszokra való hivatkozás kihagyandó lenne. Kelt Budapesten, 1894. évi május hó 30-án. Telesxky István s. k., Nedeczep János s. fc., az igazságügyi bigottság elnöke. az igazságügyi bizottság előadója.
