Képviselőházi irományok, 1892. XX. kötet • 619-652. sz.

Irományszámok - 1892-637. Törvényjavaslat, a törvénykezési bélegekre és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok módositásáról és kiegészitéséről

637. szám. 137 Ha egy és ugyanazon pertárgyra vonatkozó kereset és viszonkereset nem külön perben tárgyaltatik, akkor az illetékek a pertárgy egyszeres értéke után számítandók. A mennyiben a két kereset nem ugyanazon egy pertárgyra vonatkozik, azok értéke összeadandó. Ugyanezen elvek irányadók az egymás ellenében érvényesitett jogorvoslatok tekintetében, ha ezek nem tárgyaltatnak elkülönített perekben. Oly ténykedésekért, melyek a per tárgyának csak egy részére vonatkoznak,. az illetékek csak e résznek megfelelőleg számítandók. Ha a pertárgy egyes részeire vonatkozólag ugyanazon bírói fokban felmerült egyenlő cselekményekért számitandók fel az illetékek, ezek összege nem lehet nagyobb, mintha az illeték az egyes részértékek összege után állapíttatnék meg, a mennyiben ilynemű cselekmények különféle illetéktételek alá esnének, mindig a legmagasabb tétel irányadó. 14. §. Minden perindításnál a pertárgynak, valamint szükség esetén annak egyes részeinek értéke, a mennyiben az nem meghatározott pénzösszegből áll, vagy annak értéke korábbi indítványokból nem derül ki, felhívásra irásbelileg vagy jegyzőkönyvileg bevallandó. A tett bevallás mindenkor kiigazítható. 15. §• A perbíróság illetékessége, valamint a felebbvitel megengedhetösége tekintetéből történt értékmegállapitás az illetékek kiszámításánál irányadó. •' • 16. §. A perbíróság áltai illetékmentes határozattal állapittatik meg a pertárgy értéke, ha arra vonatkozólag a 15. §. értelmében határozat nem hozatott és vagy a per tárgyának természetéből kifolyólag vagy valamely peres fél igénye folytán annak megállapítása válik szükségessé. Ez az értékmegállapitás úgy az eljáró biróság, valamint a felebbviteli biróság által is az eljárás folyamán hivatalból megváltoztatható, ' A felszólalások érdemében a felebbvitel rendje szerint közvetlenül következő felsőbb biróság határoz. ' . ,,,, ;. . is..§. . . : . . ]'..:' A teljes illeték (volle Gebühr) beszedetik : 1. A contradictorius szóbeli tárgyalásért (tárgyalási illeték). ^*

; 2. A bizonyítási eljárás elrendeléseért (bizonyítási illeték). * 3. Egyéb biröi határozatért (határozati, Ítéleti illeték). "-.rÍ.--Í::\ .: f-.:.a; * - --; ' - = 23

' §• .. , • : -/•'. V. ' ''"'" Az ítéleti illeték (Entscheidungsgebühr) akkor is fizetendő, ha a per beszüntetése végett egyezség köttetik. \ 7 ,:>:.,, :..',r..v:::

;í ' V. ,v,

: ••• •; ' ; ": , • % 6. §, ; - ; :';,-,, ,,. ;... ... , .., ; , Az illetéknek (8. és 18. §§.) 5

/io része jár, ha.á ténykedés kizárplag vonatkozik:;;;;. ,. :.:!.: pergátló kifogásokra; / . •;:•-.'-• •.:• .•.-•',• :,;6: - ; ... . ••/::.„ /•.. 2. a birói illetéktelenségre, a perindítás meg nem engedhetőségére, a perelheted, k^gsség hiányára; KÉPVH. IROMÁNY. 1892— 97. XX. KÖTET. 18