Képviselőházi irományok, 1892. XX. kötet • 619-652. sz.
Irományszámok - 1892-637. Törvényjavaslat, a törvénykezési bélegekre és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok módositásáról és kiegészitéséről
126 637. szám. 8. §-hoz. A törvénykezési illetéknek revisiójánál súlyt kellett fektetnem arra, hogy az eddigi illetékszabályok a peres eljárás különbözősége mellett is a lehetőségig egységes elvek alapján szabályoztassanak. Ez különösen abból az okból ajánlatos, mert az illetékszabályok amúgy is nehéz áttekinthetősége még kevésbbé volna biztositható, ha a különböző peres eljárásban különböző illetékezési rendelkezések alkalmaztatnának. Ehhez képest a 8-ik és következő §-okban több oly rendelkezést hozok javaslatba, melyek ugy a sommás, mint a rendes eljárásra nézve érvényesek lesznek. Mindenekelőtt az ítéletnél, mint a peres eljárás legdöntőbb mozzanatánál kellett az egységes szabályozást foganatosítanom s azt a 8—20. §-okbau oly terjedelemben hozom javaslatba, hogy az eddigi illetékszabályok kiegészítő részét képező illetéki díjjegyzék 48. tétele csaknem teljes revisió alá kerül. Csupán az idézett tétel A) pontjában foglalt rendelkezéseket hagytam előre érintetlenül és pedig azért, mivel ezeknek a rendelkezéseknek megváltoztatása részben nem szükséges, részben tekintettel a perrendszer befejezetlenségére, nem volna alkalomszerű. A 8-ik §-ban az el kerül hetién taxativ felsorolás mellett egybefoglaltam úgy a sommás, mint a rendes eljárásban felmerülő mindazokat az elsőfokú birói határozatokat, melyek mint nem a főügy érdemére vonatkozók, csekélyebb állandó bélyegilleték alá esnek. 9. §-hoz. Az ítéleti illetéknek további revisióját egyrészt az eddigi rendelkezések némely hiányainak megszüntetése végett, másrészt és főleg abból az okból tartom szükségesnek, hogy az eddig csakis 800 frtnyi perértékig, illetve 5 frtnyi illetékösszegig megengedett bélyeglerovás tágabb terjedelemben alkalmaztassák. Ha a birói eljárásban a bejegyzésekből és az ingóságokból álló hagyatéktól járó illetéknek bélyegjegyekben való lerovása 28 frtig meg van engedve, úgy ez a lerovás a javaslatba hozott 25 forint összegig az ítéleti illetékre nézve is akadálytalanul életbeléptethetö. Az előnyök szembetűnők. Elesik a közlés, könyvelés, kiszabás, nyilvántartás és behajtás szüksége. Az az eddigi rendelkezés, mely szerint a bélyegjegyekben történő lerovásra nézve épen 800 frtban van az értékhatár megállapítva, akár a régi, akár az új perrend tekintetéből különben sem bir semmi benső jogosultsággal. Azt hozom tehát javaslatba, hogy a peres ügy érdemében hozott elsőfokú Ítéletek után ezentúlra 2.500 frtnyi perértékig rovassék le az illeték bélyegjegyek használata által. Ennek megvalósithatása végett azonban okvetlenül módosítanom kell az alacsonyabb értékhatárokon belül megállapított mostani illetékfokozatokat. A javaslatba hozott új fokozat (scala) igen egyszerű, könnyen áttekinthető, de tagadhatlanul némi csekély illetékfelemelést is foglal magában. Már az általános indokaiban kiemeltem azt, hogy azok a nagy költségek, melyek a birói szervezetet és a perrendet érintő változás folytán az államkincstárra nehezednek, a törvénykezési bélyegilleték csorbítását nem engedik. A javaslatomban rejlő iíletékfelemelés egyébként a legkisebb perértékekre nem terjed ki, a mennyiben ezekre nézve 500 frtig az eddigi tételt változatlanul hagytam, sőt az 50 frttól 200 frtig megáílapitott fokozatban még le is szállítottam.
