Képviselőházi irományok, 1892. XX. kötet • 619-652. sz.

Irományszámok - 1892-637. Törvényjavaslat, a törvénykezési bélegekre és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok módositásáról és kiegészitéséről

122 637. szám. bélyegjegyek összegét, valamint azt, hogy azokat kicsoda mily czímen és mely napon szolgáltatta. Ugyanez a kötelesség terheli a birót a szóbelileg bejelentett felebbviteltől a 22. §-hoz képest járó bélyegjegyekre nézve. Az a biró vagy bírósági hivatalnok, a ki a jelen szakaszban megállapított kötelességeket és általában a bélyeglerovás pontos teljesítése körüli gondoskodást nem teljesiti, a mulasztásából a kincstárra háromló kárért vagyonilag felelős. A bélyegjegyek alatt történt feljegyzés az utólagos szabályszerű felülbélyegzés szükségességét meg nem szünteti. 31. §• A ki a bélyeget kötelezettségének ellenére épen nem, vagy csak hiányosan vagy szabályellenesen rótta le: az ennek alapján felvett leletnél fogva a fizetési meghagyás kézbesítése utáni 8 napon belül a megrövidített illeték kétszeres összegét köteles leróni. A ki ezt a lerovást a határidő alatt bármi okból nem teljesiti, a megrövidített illeték hatszoros összegét fizeti. A kétszeres összegnek nyolcz napon belül történt lerovása a kiszabott illeték és birság jogossága és helyessége ellen a felebbezést ki nem zárja. 32. §. A peres eljárásban jegyzőkönyvileg felvett és a bélyeg- és illetékszabályok, illetőleg a jelen tőrvény rendelkezései szerint bélyegköteles szóbeli bejelentéseknél elkövetett bélyegrövidítések eseteire a 31. §. szabályai és a leletjutalékra vonatkozó törvényes rendelkezések szintén alkalmazandók. 32. §. A peres eljárásban elkövetett bélyegrövidiíések miatt kirovott hatszoros bélyegilletéket a felemelt részre nézve egyedül abban az esetben lehet mérsékelni vagy elengedni, ha a bélyegilleték a mulasztásért első sorban felelős ügyvédtől vagy peres féltői be nem hajtható. Ez a rendelkezés a függőben levő ily felemelt illetékekre is kiterjesztetik. 34. §. A bélyeg- és illetékszabályoknak, valamint az 1873: IX. és az 1881: XXVI. törvényczikkeknek a törvénykezési eljárásban felmerülő bélyeg- és illetékekre vonatkozó rendelkezései, a mennyiben azokat a jelen törvény nem módosítja vagy változtatja, továbbra is érvényben maradnak. 35. §. Apénzügyministerfelhataimaztatik,hogy az 1893 : XVIII. törvényczikk 233. §-ában felsorolt ügyekben követendő eljárás szabályozása után, ugyanez ügyekben a bélyeg és illetékek esetleg szükséges szabályozásáról az igazságügyministerrel egyetértőleg rendeleti utón intézkedjék. 36. §. Jelen törvény az 1893: XVIII. törvényczikkel egyidejűleg lép hatályba. A törvény végrehajtásával a pénzügymmister és az igazságügyminister, Horvát-Szlavonországokra nézve pedig — a mennyiben az ott érvényben levő perrendhez képest a jelen törvény rendelkezései alkalmazhatók — a pénzügyminister bizatik meg, a ki e tekintetben Horvát Sziavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg fog eljárni. Budapesten, 1894. évi április hó 9 én. Wekerle Sándor s. k., a péneügyministerium vezetésével megbigott m, hir. tninisterelnök.