Képviselőházi irományok, 1892. XVIII. kötet • 590-593. sz.
Irományszámok - 1892-592. Törvényjavaslat a Spanyolországgal 1893. évi deczember hó 8-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről
52 592, szám. hüvelyesek szesz . . Vámegység 100 kg. hl. Az 1892. február 1-je óta fennálló előtt fennállott maximális minimális maximális minimális vám pesetákban 310 5-20 160-— 4-40 160- — Az 1876/77-iki budgettörvény i 3 75 alapján, átmeneti vám. Fogyasztási adó 1889. július 1. óta. 125' — 3-20 20-— 17-35 3-75 25- — A gabonavámok változatlanul meghagyattak, mert azok, mint már emiitettem, kevéssel a vámreform előtt (1890. végén) felemeltettek, ennélfogva azok itt az 1890-iki állapot szerint, az 1886-iki hivatalos kiadás alapján vannak összehasonlítva: búza*) ........ Az 1876/77. budgettörvény külön átmeneti vám . . . búzaliszt*) Az 1876/77. budgettörvény külön átmeneti vám ..... más gabonaneműek (a köles kivé telével) ........ 100 kg azokból való liszt ... » » 100 kg. alapján 100 kg. alapján 8- — 13-20 1891. -előtt fennállott maximális minimális vám pesetákban 4-32 4-20 13-20 4-40 7-15 4-40 7-15 1-50 6-48 2-25 3-20 4-80 1-50 6 — 2-25 310 4-50 *) A búzára és búzalisztre nézve fennálló vámba az 187(5/77. budgettörvény által megállapított átmeneti vám benfoglaltatik. Az új vámtarifa kibocsátásakor felhatalmaztatott a spanyol kormány a törvényhozás által, hogy az 1892. február 1-én lejáró kereskedelmi szerződéseknek ugyanazon évi június 30-ig leendő meghosszabbítása és az új végleges szerződések megkötése iránt a tárgyalásokat megindíthassa. Ezen ideiglenes meghosszabbítás azért vált szükségessé, mert Németalfölddel, Nagybritanniával és Finnországot illetőleg Oroszországgal kötött szerződése csak 1892. június 30-án járt le. Ezen időpontig a Nagybritanniával fennállott szerződése alapján kénytelen volt pedig Spanyolorsziig ezen állammal szemben azon alapot, a melyen ezen szerződése annak idején köttetett, tehát valamennyi szerződéses tarifáját, még pedig az 1892. február 1-én lejárt német és franczia-spanyol tarifát is érvényben tartani. Ezen ideiglenes rendezés ugyanazon módozatok mellett, mint Német-, Olasz-, Svéd-, Norvégországgal, Svájczczal és Belgiummal, az 1892. január 29-én létrejött megállapodás értelmében, mint már fentebb emlitém, a monarchiával is keresztülvitetett. Mielőtt az előzmények ezen ismertetése után áttérnék a Spanyolországhoz való kereskedelmi viszonyainknak végleges rendezése iránt kötött és ezennel alkotmányos tárgyalás végett bemutatott kereskedelmi és hajózási szerződés ismertetésére, szükségesnek vélem a spanyol gyarmatokhoz való kereskedelmi viszonyainkra és Spanyolországgal való árúforgalmunk jelentőségére nézve, a következőket megjegyezni. A hajdani spanyol világhatalom gyarmataiból még csak Guba, Puerto-Rieo, a Philippini és Karolini, Fernandó-Pó és Kanári szigetek maradtak meg. A gyarmatokkal való forgalomban fentartott különbözeti vámrendszer által Spanyolország egyfelől gyarmatainak termékei részére kívánta nz anyaország piaczait biztosítani, másfelől pedig a gyarmatok szükségletének fedezésénél a hazai ipart törekedett a külföldi versenynyel szemben előnyben részesíteni. Ezen törekvésének megvalósítása azonban felettébb megnehezittetett az által, hogy az anyaország és gyarmatai között pénzügyi tekinteteknél fogva fentartott vámokat az anyaország és gyarmatai közti forgalom emeléséről szóló 1882. július 9-iki töivény alapján csakis legújabban, vagyis 1891. július 1-én szüntethette meg, sőt a gyarmatokból behozott
