Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1892-558. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez a budapest-esztergomi helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténte tárgyában
558. szám. 81 Kiegészítő melléklet a budapest- esztergomi helyi érdekű vasútra vonatkozó 9 ™£- számú engedélyokirathoz. A budapest-esztergomi helyi érdekű gözmozdonyú vasút építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek. I. Altalános határozmányok. A magyar királyi államvasutak Budapest-Angyalföld állomásából kiágazólag, Esztergom mint forgalmi végpont irányában az esztergom—almás-füzitöi helyi érdekű vasút Tokod, illetve Kenyérmező állomásáig vezetendő vasút, mint szabványos nyomtávú helyi érdekű gözmozdonyú vasút az 1894. évi január hó 16-án kelt engedélyokirat 3. § a értelmében a kereskedelemügyi magyar királyi minister által előzőleg helybenhagyandó tervek alapján s az alább következő részletes határozmányok szerint építendő ki s olykép rendezendő be, hogy a kiépített pályán a vonatok óránként 50 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Engedélyesek kötelesek az engedélyezett pálya számára beszerzendő sínekre és forgalmi 'eszközökre vonatkozó szállítási szerződéseket és feltétfüzeteket a nevezett ministerhez jóváhagyás végett előzetesen beterjeszteni, továbbá a pálya építésére vonatkozó szerződést is bemutatni, ez utóbbit azonban csak akkor, ha az építés átalányösszegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az épités kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kötve. A pálya építésénél engedélyesek az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rendőri szabályokhoz, a különböző építési munkák részletes kivitelével pedig a magyar királyi államvasutaknál érvényben álló feltétfüzetek határozmányaihoz alkalmazkodni kötelesek. II. Alépítmény. A pálya alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés a budapestesztergomi irányban Tokod-Dorog közt 6'0°/oo-nél, Dorog-Budapest közt 12 , 5°/oo-nél, az esztergom-budapesti irányban pedig 10°/oo-nél nagyobb nem lehet. A kanyarulatoknak a nyílt pályán 250 méternél kisebb félátmérövel nem szabad birniok. A pálya szabványos koronaszélessége az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, a Budapesttől —Dorogig terjedő és elsőrangú felépitménynyel létesítendő vonalon 4'6 m., a Dorogtól—Tokodig, illetve Kenyérmezőig terjedő vonalrészen pedig 4'o m. koronaszélességgel létesítendő. Görbületeknél a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesbitendö. KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. XVII. KÖTET. 11
