Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1892-555. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, a mesterséges borok készitésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893:XXIII. t.-cz. végrehajtása iránt
58 555. szám. nevezés használata azon borok forgalombahozatalánál, melyek külföldi mazsolaszőlő hozzáadásával állíttattak elő, még akkor sincs megengedve, ha az illető borok tényleg a tokaji borvidéken termettek is (1. a jelen utasítás 3. §-át). Végül tiltva van külföldi borokkal hazai termésű bor megjelölése alatt forgalomba hozni, vagy valamely hazai borvidék vagy termelési hely neve alatt árusítani. Ha a termelő, kereskedő vagy kimérő a forgalomba hozott bornak szőlőfajta szerinti megjelöléssel is alkalmazni kiváDJa, a borvidék vagy a termelési helynek megfelelő elnevezés mellett azt is használhatja ugyan, de a bort csak azon fajta szerinti elnevezés alatt hozhatja forgalomba, a mely fajtából a bor tényleg szűretett. így pl. nem szabad az Ezerjó vagy Hárslevelű szőlőfajta terméséből előállított bort Trauni vagy Rizling, vagy a Kadarka borát Carbenet bor gyanánt, vagy neve alatt, vagy megfordítva forgalomba hozni. A különböző vidéken vagy különböző helyen termett, vagy különféle szőlőfajtákból szűrt borok keveréke azon borvidék, termelési hely, vagy ha a termelő vagy kereskedő tájnevet is alkalmazni kíván, azon szőlőfajta szerinti elnevezés alatt hozandó forgalomba, mely borvidék, termelési hely vagy szőlőfajta jellege az összeházasitott borban félreismerhetetlenül túlsúlyban van, vagy a mely vidék, termelési hely, vagy szőlőfajta jellegének a keveréshez használt borok közül az összeházasitott bor inkább és tényleg megfelel. Az, a ki ily borokat forgalomba hoz, a panasz alapján eljáró hatóság felszólítására tartozik annak származását számla, illetőleg vételi bizonylat, vasúti vagy hajó-fuvarlevél felmutatásával vagy más alkalmas módon igazolni. Ez az igazolás, az 1893 : XXIII. t.-cz. életbelépte előtt beszerzett borokra nézve az illetékes I. fokú hatóság vagy kir. közjegyző jelenlétében történt hivatalos felvétellel (leltározással) is pótolható. E leltái ozás azonban az állandó szakértő-bizottságok esetleges későbbi határozatait nem befolyásolhatja. II. RÉSZ. 5. §. A tv. s. é* 6. A büntetés kiszabása tekintetében a törvény 5. és 6. §-a különbséget tesz a kihágások S-aihoz. A . „ , ,. kihágásokra! közt; es pedig: **\O"SM' 9 " a > szigorúbb, t. i. 25 frttól 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel és két hónapig terjedhető elzárással való büntetést rendel arra, a ki a 2. §-ban említett mesterséges bor készítésével vagy gyártásával követ el kihágást és b) enyhébb, t. i. csak (25 frttól 300 frtig terjedhelő) pénzbüntetéssel való büntetést rendel arra, a ki a törvény rendelkezései alá eső más kihágást követ el. Mindkét esetben azonban a jelzett büntetések csak annyiban alkalmazhatók, a menynyiben az elkövetett cselekmény a büntető törvények vagy a közegészségügyi törvény vagy szabályok szerint súlyosabb büntetés alá nem esik; mert az utóbbi esetben az elkövetett cselekvény az illető törvény vagy szabályok alapján bírálandó el. Mind az a), mindi a b) aatti esetben a kihágás elkövetői ellen itéletileg oly további elbánás is alkalmazható, a mely a büntetést közvetett hatásában szigorítja. Ily szigorítások: 1. a büntető ítéletnek az elitélt fél költségén való közzététele. Ha azonban ez itéletileg elrendeltetik, a közzététel módja és határideje az ítéletben állapítandó meg. (Lásd a törv. 8. §-át.) 2. A bor elkobzása (1. a törv. 9. §-át) s az Ítéletben megjelölendő jótékony czélokra fordítása. (L. a törv. 12. §-át.)
