Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1892-555. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, a mesterséges borok készitésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893:XXIII. t.-cz. végrehajtása iránt
56 555. szám. b) a borból szőlőbogyók vagy szőlőfürtök, üröm és egyéb fűszerek hozzáadásával hideg utón előállított ital (rácz ürmös). Törkölybor az az ital, a mely a friss szőlőtörkölyben maradt boralkatrészeknek czukros vizzel való kivonása utján áterjesztéssel állíttatik elő. Csiger vagy lőre alatt a szőlőtörkölyből hasonló módon, de nem czukrozott, hanem csak természetes vizzel (habár legalább 95°/o-os szesz vagy borpárlat (tiszta cognac) hozzáadásával előállított ital értendő. Gyümölcsbornak a. friss gyümölcs nedvéből természetes erjesztés utján előállított ital neveztetik. A gyümölcsbor mindig azon gyümölcs szerint nevezendő el, a melynek nedvéből készül, pl. almabor, körtebor, ribizkebor, cseresznyebor stb. A pezsgő, ürmös, törkölybor, csiger, lőre, gyümölcsbor, valamint az emiitett szénsavas bor, szénsavval telitett, telitett bor, vagy habzóbor csakis az itt megállapított elnevezések alatt raktározhatok és hozhatók forgalomba. Forgalomba hozatal czéljából való készletben tartásuk csak külön raktározás mellett engedtetik meg akként, hogy az italok vagy egészen külön raktárakban, vagy pinczékben, vagy legalább a raktárnak, illetőleg pinczének külön szakaszában helyeztessenek el, az edények pedig, a melyekben ez italok tartatnak, a jelen rendelet szerinti illető elnevezést tartalmazó jelzéssel láttassanak el. A borseprö A borseprő felhasználása csak két módon van megengedve, és pedig: a) vagy akként, hogy a közönségesebb és gyengébb (természetes) borok a jellegzetes bor seprűjére öntetvén, ez által zamatosittassanak, b) vagy lepárlás utján előállítandó szeszes ital (seprüpálinka) készítésére. Ellenben borseprüből viz vagy bármi más anyag hozzáadásával borszerű italt készíteni és forgalomba hozni feltétlenül tiltva van. 4. §. Atv.4.§-ához. A törvény 4. §-ának rendelkezése szerint tilos a bort oly vidék megjelölésével forgalomba hozni, a melyen az nem termett, illetőleg a mely vidék jellegének nem felel meg. Tilos továbbá a bort oly szőlőfajta megjelölésével forgalomba hozni, a melyből az nem készült. Borak Ellenben meg van engedve különböző vidékeken termett vagy különféle szőlőfajták mustjából erjedt borok keverése s az összeházasított bornak oly borvidék elnevezése, illetőleg oly szőlőfajta neve alatt való forgalomba hozása, a mely vidék vagy faj bor jellegének a keverék tényleg megfelel. A borvidékek A borvidékek beosztása a következőképen állapittatik meg: baoiztasa. j Buszt-sopron-pozsonyi borvidék; magában foglalja: Sopron, Pozsony, Mosón, Vas és Nyitra vármegyék területét. 2. Pest-nógrádi borvidék; kiterjed Budapest fő- és székváros Duna-balparti határrészére, továbbá : Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye váczi felső, pesti alsó, pesti közép és pesti felső járásai és Nógrád, Hont és Bars vármegyék területére. 3. Buda-sashegyi borvidék; magában foglalja Budapest fő- és székváros és Pest-PilisSolt-Kiskun vármegye Duna-jobbparti részeit. 4. Somlyói borvidék; ide tartozik Veszprém megye következő négy községe, u. m.: Dóba, KisJenő, Nagy-Szőllős és Vásárhely és Vas vármegyéből a sági hegy. 5. Neszmélyi borvidék; kiterjed Esztergom, Komárom, Fejér, Győr és Veszprém vármegye területére, Veszprém vármegye enyingi, devecseri és veszprémi járásai kivételével.
