Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-XLVII. Törvényjavaslat, a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről

XLVII. szám. 475 4. §. Hol a nyomásos gazdálkodás fentartaiott és a fentartás óta hat év eltelt, a terület szerint érdekelt birtokosok egy tizedrésze azon gazdálkodási rendszernek megszüntetését kérheti. Az elsőfokú hatóság, ha a kérelem a kellékeknek megfelel, az érdekelteket a községben szokásos módon a községben tartandó gyűlésre összehívja s arról a távol lakó birtokosokat is külön értesiti. A gyűlés megtartására kitűzendő határidő a kitűzés idejétől számítandó 30 napnál rövidebb nem lehet. 5- §• A gyűlésen a főszolgabíró vagy polgármester, illetve ezek helyettese elnököl s az érdekelteket a hozandó határozat gazdasági fontosságára figyelmezteti, azután az indítvány mellett és ellen felhozott indokokat, valamint a hozott határozatot jegyzőkönyvbe véteti. A jogerőre emelkedett határozat, ha a szabad gazdálkodást mondja ki, egyáltalán, ha pedig a nyomásos gazdálkodást mondja ki, újabbi hat éven belül meg nem változtatható. 6. §. Osztatlan közös tulajdont képező legelőknél az érdekelt birtokosok közgyűlése állapítja meg a legelő-rendtartást, a legeltetés, az állattenyésztés s az apaállattartás módozatait. Ha a legeltetéshez való jog egyes, a közösségben részes tulajdonosok közt kétséges és a jogosultság, illetve használat aránya biróilag ideiglenesen vagy véglegesen nem rendeztetett, addig, mig a birói rendezés megtörténik, a közigazgatási hatóság a legeltetéshez való jog ideiglenes rendezéséről gondoskodik. 7. §. A közös legelőre nézve az érdekelt birtokosok közgyűlése állapítja meg, hogy: a) mennyi és minő állatot van jogosítva minden egyes birtokos vagy községbeli lakos a legelőre bocsátani; b) mily kötelezettség terheli azt, ki nem saját állatait bocsátja a közös legelőre, hanem jogának gyakorlását másnak engedi át. , 8. §. ' A 2-ik, 3-ik, 4-ik, 5-ik, 6-ik és 7-ik §§-ban elsorolt ügyekben az érdekelt birtokosok birtokossági közgyűlése határoz. E közgyűlés tagjai mindazok, kik a közös gazdálkodásban részt vesznek. Ezek szavazati jogukat személyesen, vagy igazolt meghatalmazottjaik által illető birtokuk arányában gyakorolják. \

r A közgyűlés elnöke rendszerint a községi biró (polgármester), azonban valahányszor szükségét látja, azon a járási főszolgabíró vagy helyettese elnökölhet, az 5. §. esetén pedig elnökölni tartozik. Összehívandó, valahányszor az elnökség, vagy községi elöljáróság (illetőleg a 11. §-ban említett gazdatanács) . szükségesnek találja, vagy a tagoknak birtokaránylag számított x

/io része kívánja. Határnapja a tárgyalásra kerülő ügyek kitüntetése mellett legalább 15 nappal előre kihirdetés s a távol lakó birtokosok levélbeni értesítése által közhirré teendő s a főszolgabírónak bejelentendő. 9. §. A birtokossági közgyűlés oly határozatai ellen, melyek annak hatáskörét túllépik, törvénybe ütközők, vagy egyesek jogait sértik, felebbezésnek van helye. ' * 60*