Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1892-563. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, „az örökösödési eljárásról” szóló törvényjavaslat tárgyában
288 _ ' 563 szám. Ha az örökhagyónak az ország területén rendes lakhelye nem volt: az a járásbíróság jár él, a melynek területén az örökhagyó meghalt; és ha az országon kívül halt meg, v az a 'járásbíróság, a melynek területén a hagyatéki vagyon létezik. ^ Ha" áz örökhagyónak az országban több rendes lakhelye volt és oly helyen halt meg, mely a lakhelyek szerint illetékes járásbíróságok területén kívül fekszik, vagy ha az örökhagyónak az országban rendes lakhelye nem volt és hagyatéka több járásbíróság területén létezik: a lakhelyek vagy a vagyon helye szerint illetékes járásbíróságok közül mint hagyatéki bíróság az jár el, a melyhez az örökösödési eljárásra vonatkozó valamely beadvány vagy megkeresés előbb érkezett. Az összes érdekeltek között a hagyatéktárgyalás elrendelése (50. §.)' előtt létrejött megállapodás esetére, ha az örökhagyó felváltva több járásbíróság területén lakott, e járásbíróságok közül az illetékes bíróság a másik bíróságnak, megelőzés esetében pedig az annak alapján eljáró járásbíróság a megelőzött járásbíróságnak köteles az eljárást átengedni. . . Ha az illetékesség a fentebbiek alapján meg nem állapitható: az illetékes hagyatéki bíróságot az igazságügyminister jelöli ki. ; ; 8. §. ' A 7. §. szerint illetékes járásbíróság eljárása kiterjed a magyar honosnak az ország térületén levő mindennemű ingó és ingatlan vagyonára. A 7. §. szerint, illetékes járásbíróság jár el a külföldi örökhagyónak az brszág területén levő ingatlan hagyatékára nézve, valamint — ha nemzetközi szerződés másként nem intézkedik, s viszonosságon alapuló más gyakorlat sem áll fenn, — a külföldi örökhagyónak az országban levő ingó hagyatékára nézve is. Mag\ar honosnak az ország területén kivül levő ingó hagyatékára nézve is a 7. §. szerint illetékes bíróság jár el akkor: ha nemzetközi szerződés értelmében vagy viszonosságon alapuló gyakorlat alapján a külföldön hátrahagyott ingó hagyaték tárgyalása a hazai bíróságok hatáskörébe tartozónak van elismerve. HARMADIK FEJEZET. Á haláleset felvétele és előleges biztosítási intézkedések. 9. §• A községi halottkém és a fennálló szabályok értelmében a halottkémlést teljesítő más közeg a község területén előforduló minden halálesetről a hullavizsgálat megtörténlével jelentést tesz a községi elöljáróságnak és ha azt tapasztalja, hogy a hagyaték bármi okból veszélyeztetve van, a jelentést »sürgős« szóval jelzi. 10 V§A községi jegyző, a körjegyző, városokban az erre rendelt hivatalos közeg köteles oly esetben, melyét a halottkém sürgősnek jelzett, vagy a melyben az eljárást ő maga más okból sürgősnek tartja, a halálesetről vett értesülés után, azonnal a halottas házhoz menni s a szükséghez képest a hagyaték biztosítása felől intézkedni. Ha az elhunyt lakásán senki sincs, kire a hátrahagyott vagyont megnyugvással rá lehetne bízni: jogában áll az emiitett hivatalos közegnek a veszélynek kitett ingó vagyont még,a temetés előtt, vagy közvetlenül a temetés után a haláleset felvételéig zár alá venni. A hagyaték biztosítása végett szükséges intézkedések a háznép vagy két tanú jelenlétében teendők meg.