Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-563. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, „az örökösödési eljárásról” szóló törvényjavaslat tárgyában

563. szám. - 271 A részletes tárgyalás során a bizottság a tőrvényjavaslatot a •/. alatt csatolt szövegben fogadta el; s az irályi s egyes csekélyebb jelentőségű módosításokon kivül, melyek különös indokolást nem igényelnek, az elfogadott módosítások és pótlások indokolását a következőkben foglalja össze: A 2. §-hoz (m. j. 2. §.). A javaslat álláspontja szerint a kötelesrészre jogosított lényegileg ugyanazon tekintet alá esik, mint az örökös vagy utóörökös. Ugyanazért indokolt, hogy akkor is legyen helye az örökösödési eljárás hivatalból való megindításának, ha az örökösön vagy utóörökösön kivül a kötelesrészre jogosított személyre nézve is fenforog az 1 — 3. pontokban emiitett esetek valamelyike. A 3. pont szövegében eszközölt módosítást, mely szerint a »külföldön tartózkodik« szavak kihagyattak, az a szempont indokolja, hogy magában véve az a körülmény, hogy az örökös, utóörökös vagy a kötelesrészre jogosított külföldön tartózkodik, nem képez reá nézve oly akadályt, mely öt jogainak érvényesítésében gátolná s a bíróságnak hivatalból való beavatkozását tenné szükségessé. A 36. §-nál javasolt módosítás esetében egyébiránt ilyen esetben a gyámhatóság megkeresésére a hagyatéknak leltározása el lesz rendelendő. Könnyebb áttekinthetőség szempontjából kívánatos, hogy a 2. §. 5. pontjában hivatkozás történjék azokra a §-okra is, melyek szerint az 1., 2., 3. és 4. pontokban említett eseteken kivül hivatalból indítandó meg az örökösödési eljárás. A 4. §-hoz (m. j. 4. §.). Annak megelőzése végett, hogy az ezen §-nál szem előtt tartott czél, t. i. az ingatlanokra vonatkozó jogviszonyoknak nyilv;ínkönyvi rendezése meg ne hiusittassék oly esetekben, midőn a fél beadja ugyan az örökösödési eljárás megindítása iránti kérelmét, de a kérelem visszavonása által megszünteti a lehetőséget, hogy a megindított eljárás a kivánt eredményre vezessen, a bizottság szükségesnek látta a fenti §. első bekezdésének szövegét akként megállapítani, hogy ugyanaz legyen a helyzet a kérelem visszavonása esetében, mint a kérelem jogerejü visszautasítása esetén; — vagyis a visszavont kérelem is ugy tekintessék, mintha nem is lett volna előterjesztve. A §. második bekezdését czélszerűbbnek látszott a 23. íjhoz áthelyezni. Az 5. §-hoz (m. j. 5. §.). Az örökhagyó halálával bekövetkezett jogátalakulás rendezése nemcsak annak a félnek áll közvetlen érdekében, a kire az örökség vagy az örökrész, mint egész ruháztatott át, hanem annak is, a ki az örökség vagy az örökrésznek egy hányadát szerezte meg, — mert erre a hányadrészre nézve a jogutód az örökösödési eljárásban való részvétel szempontjából ugyanazzal a joggal bir, a melylyel az átruházó örökös bírt, s ily esetben nem valamely egyes hagyatéki vagyontárgy megszerzéséről van szó. A bizottság szükségesnek látta, hogy ennek a felfogásnak határozott kifejezést adjon, s egyúttal kifejezve azt is, hogy a kötelesrészre jogosított és a hagyományos jogutódját az eljárás körében megillető jogok gyakorlását illetőleg egyre megy, vájjon a jogutódlás öröklésen vagy más czímen alapszik-e ? A 7. §-hoz (m. j. 7. §.). A m. j. 7. §-ának negyedik bekezdése csak arra az esetre engedi meg, hogy az összes érdekeltek közös megállapodásra lépjenek, miszerint az eljárás egy másik járásbíróságnak engedendő át, ha több egyenlően illetékes járásbíróság között lehet választani, s ha az ille-