Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-551. „A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött külön bizottságnak

18 551. szám. 2. a hegyközségi választmány; 3. a hegyközségi előljáró (hegybíró). •69. §. A közgyűlésnek tagja minden birtokos, a ki a hegyközségi kötelékbe tartozik. A közgyűlés határozatainak érvényességéhez a szavazatok általános többsége szükségesNyolczszáz négyszögölnyi vagy ennél csekélyebb terület birtokosának egy szavazata, az ennél nagyobb terület birtokosának pedig annyi szavazata van, a hányszor területe nyolczszáz négyszög-ölnél nagyobb. Az összes hegyközségi birtokosok szavazatainak egy negyed részénél több szavazatot saját nevében egy birtokos sem gyakorolhat. 70. §. A közgyűlés alkotja meg a hegyközségi rendtartást, megállapítja a szükséges teendők és intézkedések érdekében való működés tervét és az évi költségvetést, megvizsgálja az évi számadást s határoz mindazokban az ügyekben, a melyeket a hegyközségi rendtartás hozzá utal. A hegyközségi rendtartásban meghatározandó azon terület, a melyre a rendtartás érvénynyél bir, a hegyközségi tagok jogai és kötelességei, a hegyközségi választmány s a hegyközségi előljáró kötelességei és hatásköre, az ügyrend, a csőszök vagy hegyőrök felfogadásának és alkalmazásának módja és feltételei, a nekik adandó utasítás s általában mindaz, a mi a hegyrendészeti szervezkedés és rend érdekében szükséges. Ha a hegyközség a filloxera által elpusztított szőlők felújításának, az új szőlők ültetésének előmozdítását és a szőlőbetegségek ellen való közös védekezésnek elősegítését is (64. §. 2., 3. pont) feladatai körébe vonja, a hegyközségi rendtartásban az is megállapítandó, hogy e feladatok miként, minő terv szerint, mi módon s minő eszközökkel valósittassanak meg. Az ezen rendtartásnak végrehajtására vonatkozó kezelési részleteket és módozatokat s ama működési mozzanatokat, a melyek a hegyközség állapotának és helyzetének fejlődéséhez képest időszakonként esetleg változtatásokat s a viszonyokhoz való alkalmazkodást igényelnek, a hegyközség időről-időre határozza meg. A rendtartás a hegyközség megalakulása után fél év alatt megalkotandó és hatósági jóváhagyás alá terjesztendő. 71. §. Az a birtokos, a kinek birtoka az összefüggő hegyközségi terület szélén fekszik, a hegyközség megalakulásától számított hat év után, a hegyközségi kötelékből kiléphet: a) ha kilépésével a hegyközségnek kárt nem okoz; b) ha a hegyközség irányában fennálló esedékes tartozásainak eleget tett. A hegyközségen fekvő, az egész hegyközségi területet egyetemlegesen kötelező terhek, a kilépő birtokost mindaddig terhelik, a mig azok véglegesen törlesztve nincsenek. Ha azonban a kilépni- kivánó tag birtokát addig szőlőmívelésre használta, a hegyközségi kötelékből tényleg csak akkor bocsáttatik ki, ha más mívelésre szándékozik áttérni s ebbeli szándékát a szőlő kiirtásával igazolta is. , Ha az összefüggő hegyközségi terület be van kerítve vagy körül van árkolva, a kilépő szélső birtokos, ha a hegyközséggel más megegyezésre nem jutna, tartozik a létező kerítést vagy árkot saját költségén oda áthelyeztetni, a hol az ő kilépése következtében a hegyközségi területnek új határa lesz.