Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-559. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a kaposvár-mocsoládi helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában

102 559. szám. A vágányok egymástóli távolsága, középtől-középig mérve, az állomásokon 4*5 m., a nyilt vonalon pedig 3­6 méternél kisebb nem lehet. Engedélyes köteles a felépitményi anyagok 72 0 /°-at.> valamint egy teljes váltót és keresz­tezést, a szükséges talpfákkal együtt, tartalékul az épitési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépitményi vas-aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Az épitendő h. é. vasúton összesen 3400 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a kaposvári csatlakozó állomáson előállítandó új, illetve áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. Ez utóbbiak, valamint a csatlakozó váltótól számított 300 m. hosszú vágányrész a nyilt pályán is I. rendű vasúti felépitményi anyagból létesítendők, — kivéve a h. é. va~ut számára épitendő mozdonyszinbe és szénraktárhoz vezető vágányzatokat, melyek folyó­méterenkint 23*6 kg.-os sínekből is készíthetők. A kaposvári állomáson létesítendő vágányok ócska, de még teljesen használható I­rendű felépitményi anyagból állithatók elő, kivéve a váltókat, keresztezéseket s az összes talpfákat, melyeknek ujaknak kell lenniök. A közönséges talpfák töley- vagy vörös fenyőfából állithatók elő; a kitérőkben alkal­mazandó összes talpfákhoz azonban csak tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi m. kir. minister az engedélyes által kellő időben előterjesztendő épitési részlettervek alapján hatá­rozza meg. Az útátjáróknál a sinszálak közt általában vezérgerendák tölgyfából alkalmazandók; fontosabb útátíáróknál azonban vezérsínek alkalmazása követelhető. A helyi érdekű vasút vonalán a felépítmény beágyazásához Y 3 részben kavics hasz­nálandó, 2 /3 részben pedig kifogástalan jó minőségű homok felhasználása is megengedtetik s ezen beágyazásnak a sínek talpa alatt 0-25 m. vastagtággal s a sín talpak magasságában 2­80 m. szélességgel kell birnia. A váltók és keresztezések kavics-beágyazása a síntalpaktól lefelé számítva legalább 0*30 m. vastag legyen. Tartalékul köteles az engedélyes pálya-kilométerenként 40 m 3 beágyazási kavics­anyagot az épitési tökéből beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésére bocsátani. IV. Állomások. Az engedélyes köteles a kiépítendő pályán a következő állomásokat, illetve kitérőket és megálló-helyeket létesíteni: 1. Toponár állomást 350 m. hoszszal. 2. Répás rakodó megállóhelyet 300 » » 3. Aszaló vizállomást 400 » » 4. Mernye állomást 300 » » 5. Mocsolád víz- és végállomást 400 » » A magyar államvasutak kaposvári állomása a h. é. vasút csatlakozása által előidézett szükségnek megfelelően átalakítandó és kibővitendő.

Next

/
Thumbnails
Contents