Képviselőházi irományok, 1892. XVI. kötet • 514-550. , XXII-XL. sz.

Irományszámok - 1892-536. A könyvtári bizottságnak előterjesztése, a régibb országgyülésekre vonatkozó iratoknak összegyüjtése és kiadása iránt

536. szám. 51 sek nagy vitái tették lehetővé. Ezekből a vitákból az alkotó eszmék és a változások fővonásai tisztázva kerültek ki. A nagy alkotmányrefurm 1790-ben és újabb ellenállhatatlan lendülettel Széchényi fellépte után az 1832-iki országgyűlésen kezdődik. Ezeken az országgyűléseken vitatták Nagy Pál, Széchényi, Kölcsey, Wesselényi, Eötvös, Deák és Kossuth vezérlete alatt az elveket, melyeken a mai Magyarország alaptörvényei nyugosznak. Ezeken az országgyűléseken kezdették tárgyalni a magyar nyelv, a vallásügy, a sajtóügy, az esküdtszék, a büntetőjog, a hitel, megyerendezés, a községi és városi igazgatás, a család- és házasságjog ma is megoldás állapotában levő kérdéseit. Ezeken az országgyűléseken nyilatkozott az ország hatalmáért és önállóságáért az a lángoló és az a mérséklő szellem, melyek örök dicsősége lesznek e nemzetnek és melyeknek lehető teljes rajzát párt nélkül óhajtja minden magyar ember. De ezen országgyűlések vitái nem terjesztették ki fényüket a maguk idején az egész nemzetre, oly csonkán, oly későn és oly drágán adattak ki, hogy hatásuk eltörpült. Es máig is a hivatalos birálat által megnyirbált jegyzőkönyvek és naplók oly formában állanak rendelkezésre, hogy az érdeklődő elriad az idomtalan kötetektől. A kutató, ki egyszer rászánja idejét, a keresett tárgyat oly ritkán, oly hiányosan, oly nyelven találja meg, hogy újabb csalódásra ritkán vállalkozik. A megjelent hivatalos kiadásoknak fogyatkozásai: 1. a viták csak országos ülésekről szólnak és a felszólalók nevei nincsenek kitéve; . 2. a kerületek tárgyalásai hiányoznak, tudvalevő pedig, hogy a kerületekben folytak az érvelések és érlelődtek meg a kérdések; 3. az irományok nagyrészt latinul vannak. Ma a legjobb latinul tudónak is csak hosszas munka után sikerül az értelmet abból a czifra, ósdi köntösből kifejteni; 4. névmutató egyáltalában nincs, a tárgymutatók hiányosak és csak 1844-ig terjednek, az 1847/8. és 1848/9-iki országgyűlésekhez egyáltalán nincsenek. A nagy jelentőségű viták ily fogyatékos kiadása teszi, hogy külföldi irók és példák nagyobb hatással vannak korunkra, mint a hazai eredeti termékenyitő bő forrás. A negyvennyolczas nagy reform, mint egy magában álló tünemény, külföldi példák után könnyebben nyeri további kifejtését, mint az érlelő korszak hazai szellemében. Az a szellem hagyományában kétségkívül él még máig is, de a szellemnek életgyökerei, az érvelések, melyekből a nagy átalakulások közvetlenül sarjadtak, ismeretlenül hevernek máig is hatósági és családi levéltárak rejtekeiben." Magánosoknak kiadásai, Berta, Orosz, Konkoly, Papp, Vaszary és legújabban Kovács Ferencz művei kétségtelenül nagyon becsesek, de nem meríthetik ki az anyagot. Magán vállalkozástól ezt várni nem lehet. Az Akadémia a mohácsi vésztől kezdette kiadásait, jelenleg Magyarországra nézve 1604-nél tart. Beláthatlan tehát az idő, mikor fogja az ujabb korszakot elérni. Ha a jelen nemzedék a jelzett alkotmány-alapító korszak parlamenti emlékeit látni kívánja, úgy teljes erővel kell hozzálátni a viták- és írásoknak rendszeres összegyűjtéséhez és kiadásához. Összegyüjtendők: 1. a hivatalos kiadások; 2. magántudósitások, levelek; 3. Kossuth, Záborszky, Stuller országgyűlési tudósításainak lehető legjobb példányai; 4. a követi jelentések; 5. a megyei, városi és káptalani követek utasításai; 6. a fontosabb megyei gyűlések vitái, melyeken az utasítást vagy pótutasitást tárgyalták. 7*