Képviselőházi irományok, 1892. XVI. kötet • 514-550. , XXII-XL. sz.
Irományszámok - 1892-526. A közgazdasági bizottság jelentése, „az 1878. évi XX. törvényczikkbe iktatott és az 1887. évi XXIV. törvényczikkel meghosszabbitott vám- és kereskedelmi szövetség XVI. czikkének módositásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában
526. szám. 33 526 . szám. A közgazdasági bizottság jelentése, „az 1878. évi XX. törvényczikkbe iktatott és az 1887. évi XXIV. törvényczikkel meghosszabbított vám- és kereskedelmi szövetség XVI. czikkének módosításáról" szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Képviselőház! A találmányok szabadalmazási ügyének helyes és czélszerü szabályozása az ország ipari érdekeinek egyik legfontosabb tényezőjét képezi, olyannyira, hogy egy a viszonyoknak és követelményeknek teljesen megfelelő szabadalmi törvény alkotása által Magyarország iparának fejlesztése hathatósan fog előmozdittatni. Ezen szempontból vizsgálva a találmányi oltalom ügyeinek mai szervezését, mindenekelőtt eonstatálandó azon elvitázhatlan tény, hogy a nálunk az 1878. évi XX. t.-czikkbe iktatott és az 1887. évi XXIV. t.-czikkel meghosszabbított vám- és kereskedelmi szövetség XVI. czikkének határozata alapján jelenleg érvényben álló szabályzat és eljárás az igényeknek több tekintetben meg nem felel. A helyesen szervezett szabadalmi ügy fő kellékei ugyanis: a szabadalmak kieszközlésére vonatkozó eljárás gyorsasága, teljes jogbiztonság és a hazai ipar igényeinek megóvha- ' tására szolgáló eszközök statuálása. Ezen fokellékeknek pedig sem a jelenleg törvényszerííen alkalmazott úgynevezett »bejelentési eljárás«, sem pedig azon körülmény, hogy minden szabadalmi ügy végleges rendezését rendszerint a monarchia kél államának kormányai közt folytatandó hosszadalmas tárgyalások kell, hogy megelőzzék, meg nem felel. A kereskedelemügyi minister ur ezen kedvezőtlen helyzet megváltoztatása végett huzamosabb időn át tárgyalásokat folytatott az osztrák kormánynyal oly irányban, hogy a vám- és kereskedelmi szövetség értelmében egy az igényeknek megfelelő szabadalmi törvény közös egyetértéssel és egyenlő elvekre fektetve szerkesztessék. Ezen tárgyalások folyamán azonban constatáltatott, hogy oly szabadalmi törvényt, mely a jelzett feltételeknek minden irányban megfelelne, csupán azon esetben lehetne közös alapon megalkotni, ha vagy egy közös szabadalmi hivatal állittatnék fel, vagy pedig elhatároztatnék, hogy a monarchia egyik állam területén adományozott szabadalmak a másik államban minden további vizsgálat és elbírálási jog nélkül egyszerűen elismertetnének. Ámde igen fontos közjogi, közgazdasági és pénzügyi indokok alapján ezen módozatok egyike sem lévén elfogadható, a monarchia két államának kormányai közt azon megállapodás jött létre, hogy a találmányok oltalmazásának eddig előirt közös egyetértéssel való intézésének kötelezettsége megszüntettessék és hogy ezentúl mindegyik állam ezen ügyeket önállóan és egymástól függetlenül szabályozza. A bizottság véleménye szerint ezen megoldása a kérdésnek minden körülmény között okvetetlenül a legmegfelelőbb, mert módunkban álland ezen ügyeket olyképen rendezni, a mint azt kizárólag saját jól felfogott érdekeink megkívánják. KÉPVH. IBOMÁNT. 1892—97. XVI. KÖTET. 5
