Képviselőházi irományok, 1892. XVI. kötet • 514-550. , XXII-XL. sz.
Irományszámok - 1892-524. Ministerelnök előterjesztése, az államalapitás ezredik évfordulójának megünneplése tárgyában
524. szám. 29 A kormány behatóan foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy a megünneplés miképen történjék ? Kétségtelenül minden állam megalapításának emlékét legjobban akképen ünnepli meg, ha mívelődési. gazdasági és alkotmányos állapotainak fejlettségét az állam alapítása óta lefolyt korszak alatt mentül magasabb fokra birta emelni. Azért a kormány igyekezete is arra van irányozva, hogy a magyar állam megalapításának ezredévi ünnepén ez irányban az ország viszonyai és anyagi erejéhez képest mentül nagyobb eredmények legyenek felmutathatok. Az e részbeni intézkedések közül bátor vagyok némelyeket különösebben is kiemelni. Az államok felvirágzásának leghathatósabb eszköze a közmívelődés terjesztése és fejlesztése, különösen az ország lakosságának zömét képező rétegeiben: azért a kormány a népnevelés előmozdítása érdekében a legközelebbi években 400 újabb népiskolát szándékozik felállítani; az ipari oktatás érdekében pedig, nem említve azon intézkedéseket, melyek az ipar gyakorlati oktatás érdekében létesíttetnek, már foganatba vétette Budapesten egy jól berendezett és terjedelmes iparművészeti múzeumnak és iskolának az építését. A kir. Curiának, valamint a budapesti kir. Ítélőtáblának és a főügyészségnek befogadására szolgáló új palotának felépültével el lesz érve az ország legfőbb bírói testületének az államhoz méltó külső elhelyezése is. A Budapesten építendő két új dunai híd újabb tényezője lesz a főváros további felvirágzásának; míg a dunai Vaskapu szabályozásának fognatositásával oly nemzetközi jelentőségű mű lesz befejezve, melynek sikeres végrehajtása a magyar állam erkölcsi tekintélyét fogja a külföld előtt emelni, s a mellett az ország kereskedelmi forgalmára nézve korszakalkotó fordulattal bírhat. A most említett s azokhoz hasonló egyéb intézkedések és munkálatok egyébiránt nem képezik szorosan vett alkatrészét az államalapítás ezredévi megünneplése programmjának, s ezek iránt nem is szükséges ez alkalomból különleges intézkedés, mert részint már el vannak rendelve, részint az állami költségvetés során egyéb ügyekkel kapcsolatban történik róluk gondoskodás; csakis azért voltam bátor e helyütt ezen munkálatokról is megemlékezni, mert azok végrehajtása lehetőleg akképen fog vezettetni, hogy az ezredüonepi évben fejeztessenek be s így felavatásuk az ezredünneppel mégis bizonyos kapcsolatban leend. A mi a tulajdonképeni kérdést illeti: hogy az államalapítás ezredik évfordulója miképen ünnepeltessék meg ?—a kormány azon nézeten van, hogy a rendezendő ünnepnél, annak belső erkölcsi tartalmára kell a súlyt helyezni; azért leghelyesebb és legméltóbb, ha az országosan rendezendő ünnepély néhány kevés, az alkalomnak megfelelő, jelképes jelentőséggel biró cselekménybe foglaltatik össze. A kormány felfogása szerint a rendezendő ünnepélynek a következő eszméket kellene kifejeznie: hálaadást az isteni gondviselésnek az ország ezerévi fennállásáért j Magyarország ezredévi állami fennállásának a törvényhozás által való ünnepélyes constatálását, és méltatását; az ország hódolását törvényes királyának s ez által a nemzet és a fejedelem között fennálló válhatatlan kapocsnak feltüntetését, mely kapocs egyszersmind záloga leend Magyarország jövő felvirágzásának. Kiegészítené az ünnepélyt: a nemzet múltjának jelképes bemutatása az ország minden társadalmi tényezőjét felölelő történeti felvonulásban; továbbá az ország szellemi és anyagi fejlődésének és jelenlegi állapotának bemutatása az országos kiállításban. E szerint az országos megünnepelésnek programmja a következő főpontokból állana:
