Képviselőházi irományok, 1892. XVI. kötet • 514-550. , XXII-XL. sz.
Irományszámok - 1892-523. Törvényjavaslat, a gyermekek vallásáról
523. zám. 21 állami házassági jog létesítésével megszűnik; — minthogy végül a felek megegyezésének mily irányban való létrejötte körül a különböző vallásfelekezetek érdekeinek egyenlő esélyei és az illetéktelen befolyásolások kizárásával biztosithatók: mindezeknél fogva az 1868 : LIII. t.-cz. 12. és 14. §-ai hatályon kivül helyezhetők. A második szempont amaz alig tagadható visszásságok elkerülése volt, melyek az ugyanazon család gyermekeinek különböző vallásokban való neveléséből természetszerűleg előállanak. Annyival inkább szükséges volt pedig a vegyes házasságokból származó gyermekeknek a szülők kívánsága ellenére, s egyenesen a törvény rendeletéből különböző vallásokban való nevelését mellőzni s az összes gyermekeknek egy és ugyanazon vallásban való nevelését lehetőleg biztosítani, mert a törvényhozás előtt fekvő javaslatok törvényerőre emelkedése esetén a házasságkötés keresztények és nem keresztények között is lehetővé válván, az, ha a testvérek egy része keresztény, — más része pedig nem keresztény vallásban neveltetnék, még sokszorosan fokozná ama bajokat, melyek az ugyanazon szülőktől származó gyermekek különböző vallásokban való neveléséből származnak. Végül a harmadik irányadó szempont a különböző vallásfelekezetek közti egyenlőség, s ebből folyólag az azok közti béke és nyugalom lehető biztosítása volt. Önként értetik azonban, hogy a jelen törvényjavaslat intézkedései csakis az állami szempontok biztosítására szolgálnak. Az élet számos vonatkozásában ugyanis a vallásfelekezeti hovatartozandóság döntő súlylyal bir. Hogy esak néhányat említsek, pl. annak elbírálása, hogy az iskolai törvényeknek a hitoktatásra vonatkozó rendelkezései megtartattak-e, a valláson fordul meg. Vannak hitbizományok, alapítványok, ösztöndíjak, melyeknek élvezete egy bizonyos, meghatározott vallástól van függővé téve. Ezért szükséges elkerülhetlenül az, hogy maga az állam állítson fel bizonyos meghatározott, törvényes kritériumokat, melyek alapján adott esetben bárkinek vallása az államszempontjából kétségtelenül meghatározható legyen. Áttérve a törvényjavaslat részletes intézkedéseire, az: 1. §• foglalja magában a javaslat legfontosabb intézkedését, t. i. azt, hogy a házasságra lépő, bármely vallású felek születendő gyermekeiknek mily vallásban való nevelésére nézve megegyezésre léphetnek. A megegyezés irányára, természetére nézve a szöveg a szabad elhatározásnak tág tért engedvén, annak részletei teljesen a felek tetszésétől függnek, ugy, hogy a születendő gyermekek vallása gyanánt akár a szülők közös vallása, akár azok egyikének vagy másikának vallása, akár más törvényesen bevett vagy elismert vallás megállapítható lesz. Szólhat továbbá a megegyezés az összes gyermekeknek egy vallásban, vagy pedig nem szerint sorrend szerint, vagy egyéb módozatok mellett megállapítandó különböző vallásokban való nevelésére is. Ugy hiszem, nem szorul bővebb bizonyításra, hogy ezen álláspont ugy a természetszerű szülői jogok, mint a lelkiismereti szabadság követelményeinek minden irányban teljesen megfelel. Meg kell itt jegyeznem, hogy a nem vegyes házasságokból származó gyermekek vallásfelekezeti hovatartozását illetőleg az 1868: LIII. t.-cz. mi intézkedést sem tartalmaz, s ennélfogva csak állandó jogszokásnak tekinthető az, hogy az ily házasságokból származó gyermekek majdnem kivétel nélkül a szülők közös vallását követik. Az izraelitáknál azonban, kikre az 1868 :LIII. t.-cz. nem vonatkozott, szórványosan eddig is előfordult, hogy gyermekeiket megkereszteltették.
