Képviselőházi irományok, 1892. XVI. kötet • 514-550. , XXII-XL. sz.

Irományszámok - 1892-543. A közoktatásügyi bizottság jelentése, „a vallás szabad gyakorlatáról” szóló törvényjavaslat tárgyában

543. szám. 189 ság ápolása és fejlesztése; de a társadalmi béke és az állami közrend érdekeinek megvédése és biztosítása határozottan kötelessége; s ezért a szabadság érdekeit csak odáig fejlesztheti, meddig a társadalmi béke az állami közrend és a nemzet érdekeinek veszélyeztetése nélkül mehet; s meddig az az állami souverainitásra és a politikai szabadságra káros hatással nincs. Ezt igazolja az is, hogy a társadalmi életben és államban sem az egyesek, sem bármiféle testületek, tehát a vallásfelekezeti testületek is egészen korlátlan szabadságot nem élvezhetnek. Az állam biztonsága, az állampolgárok egyéb jogai és más vallásfelekezeteknek szintén biztosítandó szabadsága jelöli meg határát az e fejezetben érvényre jutott szabadságnak. A bizottság e tekintetben még tovább kivánt menni, a mennyiben még határozottabban igyekezett érvényesíteni és kidomborítani a magyar állam érdekeinek és belbékéjének megvédésére szolgáló biztosítási intézkedéseit; nem látván se kívánatosnak, se szükségesnek, hogy könnyű szerrel alakulhassanak újabb és újabb felekezetek. Ezért a 7-ik §-t lényegesen módosította. Módosítása e következő: »Azon állampolgárok, kik törvényesen elismert vallásfelekezetté kivannak alakulni, tartoznak : 1. a hitéletre vonatkozó összes rendelkezéseket magában foglaló szervezeti szabályzatot készíteni, melyben a hitelvi vagy erkölcsi tanokra, az isteni tiszteletekre, valamint a tisztviselők és más alkalmazottak felett gyakorlandó fegyelmi szabályokra "vonatkozó rendelkezéseknek is benn kell foglaltatniuk. 2. Tartoznak legalább egy egyházközség felállítását és fentartását, továbbá a felekezetükhöz tarto{ó gyermekeiknek iskolai hitoktatását biztosítani. A második pont alatti intézkedéshez felveendőnek találta a bizottság a gyermekek iskolai hitoktatásának feltételét és kötelezettségét, szükségesnek látván, hogy a gyermekek iskolai és erkölcsi hitoktatásban részesülve, a vallás hitelveit megismerjék. 3. Tartoznak az 1. pontban említett szervezeti szabályzatot a kormánynak jóváhagyás végett bemutatni. A jóváhagyás megtagadandó, ha a kifejtett hitelvek vagy tanok, isteni tiszteletek vagy a tervezett szervezet: a) a fennálló törvényekkel vagy a közerkölcsiséggel ellentétben állanak; b) ha haza- és nemzetellenes irányzattal keletkeznének.« A b) pont alatti intézkedés szükségességét indokolják a hazánkban meg-megnyilatkozó s nem ritkán a felekezetiség örve alatt ápolt államellenes üzelmek, melyeknek csirájukban lehető elfojtását a hazafiúi kötelesség s az államhoz való ragaszkodás érzete parancsolja. c) »Ha a már létező és törvényesen bevett vagy elismert vallásfelekezetek valamelyikével azonosak, vagy attól csupán az isteni tisztelet és az egyházi kormányzat nyelvét illetőleg különböznek.« E pont felvétele mulhatlanul szükségesnek találtatott azért is, nehogy felekezetek által különben is széttagolt hazánkban még a törvényesen bevett vagy elismert vallásfelekezetek is széttagoltassanak; továbbá nehogy nyelvi avagy nemzetiségi érdek ápolására szolgálhasson az illető felekezetnek vallási érdeke. Megtagadandó végre a jóváhagyás, ha a törvényesen elismert gyanánt megalakulni kivánó vallásfelekezet elnevezése: a) faji vagy nemzetiségi jelleggel birna. E pont felvétele annál indokoltabb, mivel a lelkiismeret szabadsága faji vagy nemzetiségi jelleghez nem köthető; s mivel a felekezet a vallás erejéből s hívei áldozatkészségéből — és nem faji, avagy nemzetiségi összetartozandóságából van hivatva biztosítani fennállhatását.