Képviselőházi irományok, 1892. XVI. kötet • 514-550. , XXII-XL. sz.
Irományszámok - 1892-541. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a vallás- és közoktatásügyi minister által, „az izraelita vallásról” benyujtott 300. sz. törvényjavaslat tárgyában
182 541. szára. vényhózási s jelen törvény keretén belüli megoldása. Különben megjegyzéskép felemlíthető, hogy a gör. keleti egyháznak sincs végleges szervezete nálunk. Helyesnek találta a bizottság azon módot is, hogy az izraelita vallásnak a törvényesen bevett vallásfelekezetek közé való felvétele külön törvény által s nem a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényben vétetett fel. Mivel az izraelita vallásnak a törvényesen bevett vallásfelekezetek közé való felvétele által egy tényleges állapot nyer ugyszólva — az áttérés leszámításával — szentesítést, mert oly széles jogokat gyakorol ma is. mint önmegadóztatás, iskolatartás, melyet a jövőben elismerendő vallásfelekezetek élvezni nem fognak a vallás szabad gyakorlatáról szóló törv. jav. szerint, tehát azokkal egy elbírálás alá nem eshet. Szükségesnek tartja ezek után a bizottság a kormány figyelmét némely körülményre felhívni, mely az izraeliták vallásának a törvényesen bevett vallásfelekezetek közé való iktatásával jelentőségében növekedett és pedig, hogy készíttessenek elő a kormány által törvényhozási intézkedések az iránt, hogy rabbik jövőre csak magyar állampolgárok lehessenek, hogy az 1879: L. tör vény czikknek a magyar állampolgárságnak honositás általi megszerzésére vonatkozó intézkedéseinél a kellő szigor és éberség tartassák meg, hogy az 1840: VI. t.-cz. 8. §-nak, mely elrendeli: »hogy ezentúl minden vallásbeli különbség nélkül plébánosoknak, egyházi szónokoknak és segédeknek olyak alkalmaztassanak, kik a magyar nyelvet tudják«, érvény szereztessék. I Annál inkább kéri a bizottság a kormány figyelmét a fenthivatkozottakra, mert meg van győződve arról, • hogy ez intézkedések végrehajtását hazafias érzületű izraelita polgártársaink is örömmel fogják üdvözölni. Elfogadásra ajánlja végül a közoktatásügyi bizottság az ekként szövegezett törvényjavaslatot, mert azonkívül, hogy a lelkiismereti szabadság eszméjének megnyilvánulását látja benne, általa mintegy az ország, felekezeti szempontok felé helyezkedő elismerését is látja azon izraelita vallású honpolgárainkkal szemben, a kik hazafiság, emberszeretet, tudomány, irodalom, művészet és kereskedelem terén hasznos szolgálatokat tettek mindannyiunk által mindenek felett szeretett édes hazánknak. Budapesten, 1893. évi deczember hó 13-án. Schvarcz Gyula s. h., a közoktatásügyi bizottság elnöke. Dr. Pap Géza s. k., a közoktatásügyi bizottság előadója. I
