Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.
Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról
238 513. szám. való tekintet nélkül, ha az együttélés megszakítása érdekében áll és a biró köteles annak helyt adni. önként értetik azonban, hogy a házastárs egyes esetekben á birói bejelentés és határozathozatal előtt is jogosult a házassági együttélést megszüntetni, pl. ha élete vagy testi biztonsága forog veszélyben a másik házastárs részéről. Ilyenkor kötelessége lesz azt a bíróságnak utólagosan haladéktalanul bejelenteni és annak határozatát kikérni. A birói közbenszóló határozat ereje a dolog természeténél fogva csak a per befejezéséig terjedhet és ha felperes keresetével elutasittatik, ezzel a feleknek a különélésre való jogosultságuk is megszűnik. A 124. §. rendelkezése különös indokolásra nem szorul, mert az ágy- és asztaltól való különélés elrendelésének czélja éppen az együttélés megszakítása s a házasfelek felmentése a házastársi tartozás teljesítésének kötelezettsége alól. A szabálynak külön kiemelése kétségek kikerülése végett és azért látszott czélszerűnek, hogy ezzel következtetés utján is kitűnjék, hogy a felbontó per folyama alatt a házastársaknak egymáshoz való viszonya, a mennyiben különélésük akár hivatalból (121. §.), akár kérelmök folytán (123. §.) el nem rendeltetett, változatlanul fennáll s hogy a különélés elrendelése esetében is a többi házastársi jogok és kötelességek változatlanul maradnak, a mennyiben a biró a következő szakaszok alapján ellenkező ideiglenes rendelkezéseket nem vesz foganatba. . A 125. §-hoz. Minthogy az előző szakasz értelmében az ágy- és asztaltól való különélés elrendelésének tartamára a házasfelek az együttélésre nincsenek kötelezve, szükséges, hogy ezen időre ugy a gyermekek elhelyezése és ellátása, valamint a nőnek tartása tekintetében is ideiglenes jellegű intézkedések tétessenek. A szabály, hogy a kiskorú gyermekek szülőik házában gondoztatnak, nem érvényesülhet egészben, ha a szülők különválva élnek. Másfelől a nő házassága folytán csak arra tarthat igényt, hogy férjével közös háztartásban nyerje ellátását, megfelelő törvényes rendelkezés hiányában tehát a nőnek helyzete, ha saját vagyonnal bír, addig, míg a válóperben jogerős ítéletet nem nyer, bizonytalanságban maradna. Gyámi törvényünk értelmében addig, mig a válóper bírája a gyermek elhelyezése és tartása tárgyában jogerősen nem döntött, ezen kérdésben a szülők megegyezésének hiányában ideiglenesen a gyámhatóság határoz (1877. évi XX. t-ez. 13. §.). Joggyakorlatunk a nőnek tartási igényét férjével szemben, a mennyiben az együttélés nem az ő hibájából szűnt meg, a válóper tartamára feltétlenül elismeri (Curia 4771/82., 6843/83., 3668/84., 3002/86., 9209/87., 7665/87., 2127/88 , 10.495/90. ^zám a.). f A külföldi törvénykönyvek is felismerték annak szükségét, hogy addig, mig a nöés gyermektartás kérdése végleg eldöntve nincs, a válóper tartamára ideiglenes rendelkezések tétessenek. (Franczia és belga code civil 267. és 268. §-ai, szász polg. tvkv. 1758-1760. §-ai, németalföldi polgári törvénykönyv 268—269. §-ai, hesseni javaslat II. ez. 91. és 92. §-ai, belga Avant Projet 238. és 240. §-ai, német birodalmi Entwurf 1462. §.). A porosz Landrechtnek ezen kérdésre vonatkozó 729. §-a (II. Rész 1. ez.)'azonban a birodalmi perrendtartás életbe léptetése folytán hatályát vesztette. Az ideiglenes intézkedések tételét a javaslat a gyámi törvény idézett rendeletének megváltozásával a 118. §-ban elfoglalt álláspontjának következetességénél fogva a perbíróságára bízta. A gyermekek iránti ideiglenes intézkedést ezeknek érdekében a biró a különélés engedélyezésével egyidejűleg hivatalból tartozik megtenni a nélkül, hogy a szülőknek ily tárgyú kérelmét bevárná. Ez felel meg a mai jog álláspontjának is (1877. évi XX. t.-cz. 13. §-a). A külföldi tételes törvények többsége is a bíróság hivatalból való eljárását rendeli el ily esetben. Ellenben a nő tartásáról és a szükséges tárgyaknak részére leendő kiadásáról a «s - . *
