Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.
Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról
513. szám. 205 vélelmezett házasságtörés esetei közé vette fel. Önálló váló okként szerepel a hűtlen elhagyás az osztrák polgári törvénykönyvben a nem katholikusok házasságánál (115. §.), a porosz Laodrechtben (II. Rész 1. ez 677. és köv. §§.), a szász polgári törvénykönyvben (1731 — 1732. §§.), az 1874-iki svájezi szövetségi törvényben (46. §.), valamint a német birodalmi javaslatban (1443. §.) és a belga törvénytervezetben (228. §.) is. Az olasz polgári törvénykönyv rendszeréhez hiven, melynél fogva a házasságot csak a halál bonthatja fel, hűtlen elhagyás okából ágytól és asztaltól való elválasztást enged meg. (150. §.) Francziaországban és Belgiumban a törvény kifejezett rendelkezésének hiányát a gyakorlat azzal pótolja, hogy az injure grave fogalmát a gonosz és hűtlen elhagyás eseteire is kiterjeszti. Sem az ismeretlen helyre távozásnak, sem az együttélés megszakításának puszta ténye nem indokolja még a házasság felbontását hűtlen elhagyás czímén, hanem szükséges, hogy a hűtlenül elhagyó házastárs ellenében beigazolva legyen a házassági életközösség egyoldalú felbontásának szándéka. A §. a) pontja azon esetről intézkedik, midőn a hűtlen házastárs tartózkodási helye ismeretes,'tehát neki a birói határozat kézbesithető. Ily esetben az elhagyott házastársnak felbontó keresetére a biró a hűtlen házastársat határozatilag egy év alatti visszatérésre, illetőleg a házassági életközösség folytatására hivja fel. Az 1 évi határidőnek czélja az, hogy a komoly és elhatározott animus matrimonii dirimendi bizonyossá váljék, mert a házasság fentartásának érdeke követeli, hogy a feleknek idő engedtessék elhatározásuk következményeinek szenvedélyektől ment higgadt megfontolására. Ha az eltávozott házastárs a birói felhívásra visszatér, a kötelék felbontását kérő házastárs tartozik őt visszafogadni. A házasság fentartása érdekében a komoly szándékú visszatérésnek az első birói felbontó itélet meghozataláig helyet kell engedni. A szakasz b) pontja a szorosabb értelemben vett desertió esetét szabályozza, s abban különbözik az a) alatti quasi desertiótól, hogy a hűtlen házasfél ismeretlen helyen tartózkodik s e miatt neki a birdi felhívás nem kézbesithető; ilyenkor tehát a visszatérésre szóló parancsot a biró hirdetmény utján közzéteszi. Ily hirdetmény azonban csak akkor bocsátható ki, ha az eltávozott házastárs már legalább 1 év óta eltűnt; mert oly egyénnel szemben, a ki ismeretlen helyen tartózkodása következtében azonnal feleletre nem vonható, csak huzamosabb idő elteltével indokolt az a föltevés, hogy távozása hűtlen elhagyás okából tőrtént. Ha a távollevőnek egy éven át hire veszett s eltűnését nem kisérik oly körülmények, a melyek az önkényes vagy a másik házasfél megegyezése nélküli távollét föltevését kizárják, akkor valószínűvé lesz, hogy a családi tűzhely odahagyása a házassági életközösség jogtalan megbontásának czéljából történt. Ha a felhívott visszatér és a házassági életközösséget folytatni kívánja, a fennebb a) pont alatt kifejtettek irányadók. Különösen ki kell emelni itt is. hogy ha a visszatérő fél a házassági együttélés visszaállítására komolyan hajlandó, de felperes őt vagy általában nem, vagy csak oly módon akarta visszafogadni, hogy az együttélést becsületének vagy testi biztonságának veszélyeztetése nélkül nem folytathatja, a biró a felbontó keresetnek helyet nem adhat. Általában a hűtlen elhagyás czimén kért felbontás esetében a biró köteles minden körülményt lelkiismeretes megfontolás és szigorú bírálat tárgyává tenni, nehogy ezen váló ok a feleknek csak ürügyül szolgáljon házasságuk önkéntes felbontására. Midőn a javaslat a hűtlen elhagyást a házassági együttélés megszakítására alapítja, az utóbb* kifejezés alatfa házassági életközösségnek szétválás által eszközölt tényleges felbontását, a localis separatiót érti. Azon körülmény, hogy a házastársaknak különélése mily alakban létesült, jelentőséggel nem bír; akár az egyik házastárs a másikat a közös lakásból kizárta,
