Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

20Ö V,-.; , 513. szám. A kánoni jog, mely a második házasságkötést a házasságnak halál folytán történt megszűnése esetében sem veszi pártfogása alá, a halottá nyilvánított egyén házastársát, a mennyiben annak halálát bebizonyitottnak látja, újabb házasságra bocsátja ugyan, de mihelyt az elhalálozás vélelme megdől, a második házasságot semmisnek tekinti akkor is, ha az első időközben a holttá nyilvánított egyén valóságos halála következtében megszűnt. A holttányilvánítási Vélelem megszűntének minden következményeit vonja le a távol volt fél érdekében a görög keletiek és az erdélyi reformátusok házassági joga is. A görög-keleti egyházjogban csak az eltűnt katonákra vonatkozólag van kimondva, hogy a távollétnek 5 évi tartama után, ha a hátramaradt nő mindent megkísértett, hogy férjének életben létét kipuhatolja, az egyház házasságát felbontottnak jelentheti ki és a nő újabb házasságra léphet. Ha azonban a férj várakozás ellenére visszatér, nejét a korábbi házasságba visszahívhatja, mi által a második házasság önmagában semmissé válik. Az erdélyi reformátusok házassági joga az egyik házastárs távolléte esetében a nőt 3 évi, a férfit 4 évi várakozásra kényszeríti s ha ennek utána az egyházi bíróság előtt esküvel erősitik, hogy házastársuk életben létéről nincs tudomásuk, az őket új házasságkötésre bocsáthatja. Ha azonban az eltűnt fél visszatér, időközben mással házasságra lépett korábbi házastársát visszafogadni s ez hozzá visszatérni tartozik, mire hatóságilag is kényszeríthetők. Ha az új házasságot kötött fél korábbi házastársához visszatérni vonakodik, ez ellene házasságtörés czímén válópert indíthat, a ki pedig hátrahagyott hitvesét visszafogadni vonakodik, újabb házasságkötésre nem bocsáttatik (Bod Péter h. t. 195—200. §§.) A franczia-olasz-belga polgári törvénykönyvek az eltűnésről kizárólag a távollevő egyén vagyoni viszonyai rendezésének szempontjából intézkednek. Ennek daczára ezen jogrendszerek sem fogadták el azt az elvet, hogy az eltűnt házastársának újabban kötött házassága már magában semmis, hanem a franczia-belga jog szerint az újabb házasság érvényét kizárólag az eltávozott házastárs támadhatja meg, mig az olasz polgári tőrvénykönyv értelmében addig, mig a távollét tart, az újabb házasság meg nem támadható. (Franczia és belga code 139. §., olasz 113. §.) Ausztriában a holttányilvánitással együtt vagy azután a hátramaradt házastárs a házasság megszűntnek nyilvánítását kérheti (112. §.), minek, megtörténtével új házasságra léphet ugyan, ha azonban később a holttányilvánítási vélelem megdől, az új házasság semmis (94. §.) és az előbbinek hatálya feléled. A porosz Landrecht szerint a hátramaradt fél házastársának holttányilvánitása után újabb házasságra léphet és ezen házasság a távollevő fél visszatérése esetében is érvényben marad. (II. Rész 1. czím 666. és 667. §§.) A szász polgári törvénykönyv holttányilvánitás esetében a házasság megszűntnek nyilvánítását attól tételezi föl, hogy a hátramaradt házastárs esküvel erősítse, miszerint hitvesének életben létéről nem volt tudomása (1708. §.). Az eltűnt fél visszatérése esetében pedig ezen törvénykönyv a hátramaradt és időközben új házasságra lépő felet feljogosítja, hogy későbbi házasságának bírói felbontását kérhesse (1710. §.). A hesseni javaslat alkalmat ad a hátramaradt házastársnak, hogy hitvesének holttányilvánitása alapján a házasság felbontását kérhesse a nélkül, hogy a holttányilvánitásnak magában a házasság megszűnése és új házasság köthetése tekintetében bárminemű hatályt tulajdonitana. (II. ez. 127. §.) A német birodalmi törvénykönyv tervezete a javaslat álláspontján áll (1464. §.). Hogy a javaslat a szakaszban felállított szabály alól kivételt tesz arra az esetre, midőn az új házasságot megkötő felek egyike tudta, hogy a holttá nyilvánított, életben van, az szükséges folyománya és biztositéka annak az itt elfogadott alapelvnek, mely szerint csak a jóhiszeműség feltétele mellett kötött újabb házasság igényelhet védelmet; ezen feltétel pedig az esetben, midőn az újabb házasságra lépő felek egyike tudta, hogy a holttányilvánítási vélelem hamis, hiányzik. Ellenkező eljárás módot nyújtana egyes esetekben a kettős házasság