Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

172 * 513. szám. érdekbe ütközik, az tehát hivatalból is megtámadható; el van ez ismerve úgy hazai jogaink egy része (r. kath.: v. ö. Instr. 119. §.; görögkeleti) mint számos külföldi tőrvényhozás által. (V. ö.: Code civil: 184. §.; olasz ptk. 104. §.; belga terv.: 189., 191. §§.; hesseni jav.: II. 55. §.) Másrészről a közhatóság megtámadási joga a fejletlen korú házastárs oltalmára is szolgál. A javaslat szerint a kir. ügyészt a megtámadás joga az igazságügyministertől nyert felhatalmazás alapján illeti meg. Ennek indoka az, hogy a fejletlen kor akadálya alól a 9. §. szerint az igazságügyminister adhat felmentést. Miután a 83. §. szerint addig, mig a házastárs fejlett korát el nem érte, utólagos felmentésnek és pedig hivatalból is helye van s a házasság megtámadásának szüksége csak akkor forog fenn, ha a felmentés az eset körülményei miatt meg nem adható: czélszerűségi szempont szól a mellett, hogy ugyanazon hatóság, mely az utólagos felmentés kérdésében határozni hivatva van, döntsön egyszersmind a felett is, hogy a házasság megtámadtassék-e vagy sem. Felhatalmazás alatt ehhez képest mindenkor különös felhatalmazást kell érteni, mely a kir. ügyész kereseti jogának előfeltételét képezi. Ha a házastárs fejlett korát elérte, a házasság megtámadására egyedül ő maga van jogosítva. E joga csak fejlett korának elérésével kezdődik; mert addig, mig fejletlen kora tart, ennek gyakorlására nem bir kellő érettséggel. A javaslat eltérőleg több törvényhozás álláspontjától (v. ö.: Code civil: 184.§.; olasz ptk.: 104. §.; belga terv.: 189. §.; osztrák ptk. 94., 96. §§.) a házasság megtámadására nem jogosítja fel azt a másik házastársat, a ki a házasságkötéskor fejlett korú volt. Habár egyes ritkán előfordulható esetekben, mint pl. akkor, midőn ezen utóbbi házastárs nem tudta, hogy a másik fejletlen korban van, méltánytalannak látszhatnék a fejlett korú házastársat a házasság érvénye tekintetében mindaddig bizonytalanságban tartani, mig a megtámadásra jogosultaknak megtámadási joga el nem enyészett, a javaslat még sem látta szükségesnek a fejlett korú házastársnak a megtámadási jogot megadni tekintettel különösen az utólagos fölmentés lehetőségére és arra, hogy a kir. ügyész megtámadási jogában megvan a biztosíték arra nézve, hogy a mennyiben a házasság fennállása a közérdekkel vagy a fejletlen korú házastárs érdekével ellenkezik, ezen bizonytalan és visszás helyzetnek mielőbb vége szakadjon. De különben is a fejlett korú házastárs nem panaszkodhatik, ha gondatlanságának hátrányos következményeit viselnie kell; az a tény . pedig magában véve, hogy házastársa a fejlett kort még el nem érte, reá nézve sérelmes nem lehet; mig a megtámadás jogával könnyen visszaélhetne. Ehhez járul, hogy azon ritka esetekben, melyekben ily házasságkötés előfordulhat, a fejletlen korú fél rendszerint közel fog állani a fejlett korhoz, és ez okból a bizonytalanság különben sem tart sokáig. E tekintetben egyező álláspontot foglal el a német jav.: 1261. §. 3. p.; 1873. nov. 5. szász tv. 5. S-a is. A b)ponthox. Arra nézve, hogy a szülői és gyámi beleegyezés vagy a gyámhatósági jóváhagyás hiánya esetében kit illet a megtámadás joga, hazai törvényeink között nincs összhang. A Jos. pat. 3., 6., 7., 8. §§. alapján fejlődött birói gyakorlat szerint úgy az apa, illetőleg gyám, mint a kiskorú házastárs jogosítva van a házasság megtámadására (v. ö. Guria : 291/89. sz.; budapesti kir. tsz. 41.872/89. sz. ítéletét hh. 1178/90. számú curiai ítélet); ellenben a Bód-féle Házassági törvényrajz szerint kizárólag a szülő (Bőd: H. t. 34., 35. §§.), az unitáriusok joga szerint mindkét (Unit. ehtv. 11. §. 1. pont, 66., 72. §§.), az erdélyi ágost. ev. vallású szászok joga szerint pedig csak a kiskorú házastárs (Eheordn. 4., 43. §.) van e joggal felruházva. % A javaslat addig, a mig a házastárs kiskorú, a gyámhatóságot, ezentúl magát a házastársat jogosítja fel az olyan házasság megtámadására, melyet valamelyik fél a 10—13. §-okban megkívánt beleegyezés, illetőleg jóváhagyás nélkül kötött. Ezen házassági akadály természete, különösen pedig a kiskorú oltalmának szüksége megköveteli, hogy a kiskorú érdekeinek védelmére hivatottaknak is legyen megtámadási joguk; különben az akadály sok esetben czélját tévesztené. Ha a kis/