Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

160 513. szám. b) A későbbi házastársat a korábbi házasság semmisége iránti per megindítása tekintetében. Ha a korábbi házasság megszűnése vagy érvénytelenné nyilvánítása előtt kötött új házasság érvénye attól függ, hogy a korábbi semmis-e vagy nem (v. ö. 16. §.), a korábbi házasság semmissé nyilvánítása érdekében áll a későbbi házastársnak is. Ép azért a semmiségi per megindítására őt is jogosultnak kell tekinteni. c) Azokat, a kik a későbbi házasság érvényessége iránt vannak jogilag érdekelve. A kinek valamely joga az új házasság érvényességétől függ, a mennyiben az új házasság csak azon esetben lenne érvényes, ha a korábbinak semmisége megáHapittatnék (v. ö. 16. §.), az méltán megkövetelheti, hogy a korábbi házasság érvénytelenné nyilvánítása végett pert indíthasson. Ily esetben a jogi érdekeltség a korábbi házasság semmisége tekintetében csak közvetett, ennélfogva kétes lehetne, vájjon a semmiségi per megindítására az illető egyén jogosult-e; ezért vélte a javaslat czélszerűnek ezt kifejezetten is megengedni. A 68. §-hoz. A cselekvőképességben korlátolt házastársnak a semmiségi perben perképessé nyilvánítása a házassági viszony legszemélyesebb természetében találja indokát. Minthogy a semmiségi per tárgyánál fogva e viszony fennállását közvetlenül érinti, a dolog természetében rejlik, hogy annak alanyai ugy felperesi, mint alperesi minőségben csak maguk a házastársak saját személyükben lehetnek, mint a kik között maga a viszony fennáll. — A perképesség a személyes pervitel jogát foglalván magában, a §. rendelkezéséből következik, hogy a semmiségi perben a cselekvő-képességében korlátolt házastársra a törvényes képviselet szabályai nem alkalmazhatók. Azt, hogy ki tekintendő cselekvő-képességében korlátoltnak, a javaslat 150. §-a határozza meg. (V. ö. a német jav. 1254. §-ával.) Nem lehet azonban a törvényes képviseletet a semmiségi perben kizárni oly esetben, mikor a házastárs cselekvő-képtelen. A házassági viszony legszemélyesebb jellege ugyanis a perképesség tekintetében a házastárs cselekvő-képtelensége esetében háttérbe szorul, ha oly fontos és nyilvánvaló érdekei forognak szóban, melyek a cselekvő-képtelen házastárs személyében feltétlen védelmet igényelnek; ily esetekben meg kell engedni, hogy a cselekvőképtelen házastárs nevében a semmiségi pert annak törvényes képviselője indíthassa meg. Ha a törvény ily esetben is kizárná a képviseletet, minthogy a javasl. 66. §. első bek. szerint a házastársak semmis házasságukat a semmiség birói megállapítása előtt fel nem bonthatják, az következnék, hogy a cselekvő-képtelen személy a semmis házasságban mindaddig élni volna kénytelen, míg vagy a semmiségi pert egy arra jogosult harmadik személy meg nem indítja, vagy mig ő maga cselekvő képessé nem lesz, mi sem jogi, sem méltányossági szempontokból nem volna indokolható. A szóban forgó esetekben a törvényes képviselőnek (családtanácsnak) jogot adnak a semmiségi per megindítására: a német jav. 1254. §-a, 1875. nov. 5. szász tv. 4. §.; a Gode civil 187., 191. §§. alapján a franczia joggyakorlat, a Laurent-félc belga terv. 186., 189., 190. §§.; a hesseni jav. II. 51., 56. §§.; olasz ptk. 104., 112. §§. is. Azt, hogy kik tekintendők cselekvő-képteleneknek, a javaslat 149. §-a határozza meg. A törvényes képviselet szabályai alkalmazandók a cselekvőképtelen házastársra akkor is, ha a másik házastárs, a kir. ügyész vagy jogilag érdeklett harmadik személy indítja a semmiségi pert, melybe tehát a cselekvőképtelen házastárs helyett annak törvényes képviselőjét kell beidézni.