Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

513. szám. 155 időtartama ezen következtetéshez sem nem szükséges, sem nem elegendő; e tekintetben az eset körülményei határozók. A javaslattal lényegileg egyez az osztrák ptk. 96. §. és a német jav. 1251. íjának álláspontja. Némely törvényhozás álláspontja szerint ily házasság érvényessé válik az által is, hogy a semmiségi per a cselekvőképesség visszanyerésétől számitott záros határidő alatt meg nem indíttatott. (V. ö. a szász ptk.: 1624. §. és a hesseni javaslat: II. 52. §-al.) Miután oly házasság, mely a beleegyezés hiánya miatt semmis, csak utólagos helybenhagyás által válhatik érvényessé, ezen álláspont csak akkor lenne elfogadható, ha a záros határidő elteltéből a helybenhagyásra okszerűen lehetne következtetni; ez azonban nem mindig áll, mer lehetséges, hogy a cselekvőképességét visszanyert házastárs tudomással sem bir házasságáról. Ehhez járul, hogy azon időpontnak megállapítása, mikor nyerte vissza valaki cselekvőképest ségét, nem kis gyakorlati nehézségekbe ütközik. Minthogy a helybenhagyás czélja a cselekvőképtelenség okából semmis házasság fentartásának lehetővé tétele, önként érthető, hogy annak nem lehet helye, ha a házasság megszűnt vagy érvénytelenné nyilváníttatott. Ennek a javaslat álláspontjából azért sem adható hely, mert a semmis házasságot megszűnése vagy érvénytelenné nyilvánítása után ugy kell tekinteni, mintha meg sem köttetett volna. (66. §. 2. bek.) Ellenben nincs kizárva a semmiségi per folyama alatt. , Hatálytalan a helybenhagyás a §. negyedik bekezdése szerint, ha a felek között időközben a 15. §. c. 17. vagy 16. §. akadálya keletkezett. Ez az eset akkor állhat elő, ha a jelen §. szerint semmis házasságban élő egyik házasfél, mielőtt ezen házassága megszűnt vagy érvénytelenné nyilváníttatott volna, egy harmadik személylyel új házasságot kötött. Ha ezen harmadik személy a korábbi házasfél egyenes ágbeli vérrokona, a cselekvőképtelenség okából semmis házasságban élő házastársak között a sógorság akadálya (15. §. c)) keletkezik. Ha pedig ez utóbbiak az új házastárs ellen a 17. §-ban emiitett cselekményt követik el, közöttük a 17. §. akadálya jön létre. A 16. §. akadálya akkor forog fenn, ha az új házasság nem semmis. Miután a helybenhagyásnak a korábbi házasság megkötésének idejére visszaható ereje van, magában véve azon körülmény, hogy a felek között a házasságkötés után házassági akadály támadt, nem gátolhatná, hogy a cselekvőképessé lett fél a korábbi házasságot helybenhagyásával érvényessé tegye. A javaslat azonban nem tartotta összeegyeztethetőnek sem a helybenhagyás czéljával, sem azon szempontokkal, melyek az emiitett házassági akadályok felállításán ál irányadók voltak, hogy helybenhagyás folytán . érvényessé válhassék és fennállhasson oly házasság, mely az esetben, ha a törvény helybenhagyás helyett a házasságkötés ismétlését kívánná meg, a fenforgó akadályok miatt a helybenhagyás idejében érvényesen nem lenne megköthető. Ehhez járul, hogy ellenkező álláspont mellett kettős házasságok keletkezéséhez maga a törvényhozó nyújtana segédkezet ; mert a helybenhagyás előtt harmadik személylyel kötött s a 16. §. értelmében nem semmis új názasságot a helybenhagyás után semmisnek kellene nyilvánítani. Az ebből származható bonyodalmak csak ugy kerülhetők el, ha a tőrvény ez esetekben a korábbi semmis házasság helybenhagyásának joghatályt nem tulajdonit. Erre azon körülmény, hogy az új házasság a helybenhagyás idejekor már megszűnt, annál kevésbbé lehet befolyással, mert a helybenhagyás hatályossága esetében az'új házasságot megszűnése daczára is semmisnek kellene tekinteni. A 64. §. utolsó bekezdésének rendelkezése önként foly abból, hogy a helybenhagyás a cselekvőképessé vált fél részéről a házasság megkötésénél hiányzó beleegyezést pótolja, minélfogva ugyanazon kellékeknek kell megfelelnie, mint a házasságba való beleegyezésnek. A mennyiben ezen kellékek hiányoznak, a házasság a helybenhagyás daczára megtámadható. 20* \