Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.
Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról
513. szám. 141 az akadály bejelentésére engedett határidő leteltével és csak akkor adható, ha a felhatalmazó anyakönyvvezetőnek törvényes akadályról nincsen tudomása; mert ha az illetékes anyakönyvvezető a házasságkötésnél közreműködhetnék, nincs ok arra, hogy ugyanazt egy másik anyakönyvvezető ne tehesse. Ily felhatalmazás adására csak a 47. §. szerint illetékes anyakönyvvezető lehet jogosult, de a felhatalmazott anyakönyvvezető további felhatalmazást adni jogositva nincsen. A felhatalmazás csak az érdeklettek kérelmére adható meg, mert a §. rendelkezése a felek érdekében van hozva. Hivatalból annak soha sem lehet helye. Az anyakönyvvezetőt a javaslat felhatalmazás megadására nem kötelezi; minden ily felhatalmazás kivételt állapit meg a törvény általános szabálya alól, az anyakönyvvezető tehát nincs a felek akaratához kötve, hanem a házasságkötésnél való közreműködést mint illetékes hatósági személy csak akkor háríthatja el magától, ha arra nézve a házasulok által felhozott okokat elegendő alaposaknak találja. Felhatalmazott a §. szerint csak másik anyakönyvvezető lehet, kinek nem hiányzik általános • felhatalmazása a házasságkötésnél való közreműködésre. Lelkészeknek ily felhatalmazás soha sem adható. Hogy ily felhatalmazás hiánya a házasság érvényére befolyással nem bir, a 47. §-nál mondottakból következik. Sőt a házasság akkor is érvényes, ha a felhatalmazás nem a 47. §. szerint illetékes anyakönyvvezetőtől származott. Jelen §. nem vonatkozik azon esetekre, midőn az illetékes anyakönyvvezetőnek akadályoztatása annak hivatalból leendő helyettesitését teszi szükségessé. Önként érthető, hogy sem a kihirdetés elrendelése, sem annak foganatosítása végett ily felhatalmazásnak helye nem lehet. (V. ö. 37. §-al.) A §. rendelkezése lényegileg megfelel érvényben levő jogaink álláspontjának. (R. kath. [litterae dimissoriales]; Jos. pat. 29 . §., Eheordn. 31. §., Unit. 32. §.) A görög-keletiek egyházi joga szerint a nem illetékes lelkészt az esketésre a püspök hatalmazza fel. (Zhismann: i. m. 675. 1.) Ily felhatalmazásnak a külföldi törvényhozások is helyt adnak: 1875. febr. 6. német birod. törv. 43., 49. §§., német jav. 1247. §., olasz ptk. 96. §. 1874. decz. 24. svájczi szövets. törv. 37. §. (csak a vőlegény lakhelye szerint illetékes polg. tisztv. adhat); 1868. máj. 25. osztrák törv. II. 6. §.,osztrák ptk.: 81., 82. §§. Az 50. §-hoz. A javaslat a 46. §. b-- d) pontjaiban emiitett polgári tisztviselőnek a házasságkötésnél való közreműködését a főispán, Budapesten a főpolgármester engedélyétől teszi függővé. Egyes esetek körülményei, a helyi viszonyok vagy a cselekmény ünnepélyességének emelése kívánatossá tehetik a felekre nézve, hogy házasságuk megkötésénél magasabb közigazgatási tisztviselő működjék közre. Annak megitélése, vájjon ezen tekintetek kellőleg igazolják-e az illetékesség általános szabályától való eltérést, . helyesen csak oly hatóságra bizható, mely egyszersmind az illető polgári tisztviselők felett felügyeletet gyakorol s azt is megitélheti, vájjon ezen új tevékenység által a közigazgatási hatóságok a közigazgatási teendők rovására nem fognak-e túlságosan megterheltetni. A javaslat ezen §-a a feleknek jogot ad arra, hogy az engedélyt valamely főispántól, Budapesten a főpolgármestertől kérjék. E tekintetben közömbös, hogy az illető törvényhatóság területén laknak vagy tartózkodnak-e; mert a polgári tisztviselő közreműködésének ezen esetbén is az a feltétele, hogy az illetékes anyakönyvvezetők a kihirdetést szabályszerűen telje-