Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

513. szám. 119 (T. ö.: 12. §.) Húsz éven felüli kiskorú házasságához azonban a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges többé, ennélfogva a javaslat következetesen jár el, midőn a szülői beleegyezés hiányának bontó hatályt nem tulajdonit. (V. ö.: a 72. §. indokaival.) A 20. §-hoz. I. Fennálló jogaink álláspontjára nézve v. ö.: a 15. §. indokaival. II. Jelen §. a respectus parentelaen alapuló házassági akadályt állapítja meg. A gyermek szülőinek s ezeknél még távolabbi felmenőinek testvéreihez rendszerint oly erkölcsi alárendeltségi viszonyba jön, a milyenben a vérbeli leszármazás folytán magukhoz a felmenőkhöz áll. E viszonyban kifejlődő érzelmek a rokonsági kapocs közelségére s a legtöbb esetben fenforgó nagy korkülönbségre vezethetők vissza s természetüknél fogva nem egyeznek meg a házastársak nemi vonzalmával. Azonkívül a családi élet tisztaságának érdekében is kívánatos, hogy ily rokonok közt a házasságkötés meg ne engedtessék. A külföldi törvényhozások nagy része szintén nem engedi meg az ily házasságokat, és pedig majd csak az apának és anyának testvéreivel (1874. decz. 24. svájczi szövets. törv. 28. §. 2. pontja; osztrák ptk. 65. §.; olasz ptk. 59. §.), majd a nagyszülők testvéreivel sem (a Gode civil 163. §., és a franczia joggyakorlat; belga terv. 149. §. 2. pont; hesseni jav. II. 22. §.) Ellenben az 1875. febr. 6. német bírod. törv. és a német javaslat ezen akadályt nem isinerik. Ezen akadályt a szülőknél még távolabbi felmenők testvéreire is kiterjesztem azért szükséges, mert ezekkel szemben még nagyobb mértékben hatályos a korkülönbség indoka. A §. második bekezdése szerint: a rokonság és testvéri kapocs a 15. §. szerint Ítélendő meg; minélfogva ezen tilalom nemcsak a törvényes, hanem a törvénytelen származású vérrokonokra is vonatkozik s közömbös, vájjon mindketten közös apától és anyától, avagy csak egy közös szülőtől (felmenőtől) ered-e rokonságuk. A jelen §. alkalmazásánál az örökbefogadási viszony szintén nem jöhet tekintetbe; mert az akadály csak a vérrokonokra terjed kiA javaslat ezt az akadályt, eltéröleg hazai jogaink és több külföldi törvényhozás álláspontjától (Code civil: 184. §.; olasz ptk. 104. §.; belga terv 189. §.; 1874. svájczi sz. tv. 51. §.; osztrák ptk. 94. §.) nem mint bontó, hanem csak mint tiltó akadályt állítja fel; (ugyanígy hesseni javasl. II. 22. §.), mert e viszony természete nem zárja ki feltétlenül, hogy ily rokonok között a házasság czéljának és lényegének megfelelően létrejöjjön s ha ilyen házasság a tilalom ellenére megköttetett, részint a nő jó hírneve, részint a családi élet nyugalma és tisztasága érdekében inkább annak fentartását, semmint felbontását kell kívánatosnak tekinteni. A javaslat továbbá nem téveszthette szem elől, hogy lehetnek oly esetek, melyekben mind a feltételezett nagy korkülönbség, mind a tilalom alapját képező egyéb feltevések hiányoznak s a mellett családi vagy más fontos érdekek az akadály elhárítását sürgetik; minélfogva ezen akadály alól felmentést engedett. A felmentést általában ugy hazai jogaink (Conc. Trid. Sess. XXIV. de ref. matr.; Joannovics i. m. 191. §.; Jos. pat. 16. §.; Eheordn. 18. §. 2. pont; Unit. 11. §. 3. pont; Bőd: H. t. 119., 145., 150. §§. [kivéve a nagynéne és unokaöcscse közötti akadályt]) mint a külföldi törvényhozások is megadják. (V. ö. Gode civil 164. §.; olasz ptk. 68. §.; belga terv. 150. §.; hesseni jav. II. 24. §.; osztrák ptk. 83— 88. §§.) III. A javaslat az unokatestvérek és ezeknél még távolabbi oldalrokonok kőzött nem állított fel házassági akadályt. Ezekkel szemben a 15. §-ban foglalt, valamint a jelen §-ban meghatározott akadály indokai erejűket vesztik. Az unokatestvérek között már rendszerint nincs meg a közelebbi vérrokonok természetszerű idegenkedése az egymással való nemi egyesüléstől, sem az erkölcsi alárendeltségi viszony; a tapasztalás szerint unokatestvérek gyakrabban