Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.
Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról
114 513. szám. létre, ha a házasság nem polgári tisztviselő előtt köttetett; mert a javaslat az ily kötést semmi vonatkozásban sem tekinli házasságnak. (45. §.) A javaslat ezen kitétele: »megszűnése«, a megszűnés minden esetére vonatkozik. (V. ö. 94., 95. .§§.) A javaslat ezen akadály alól felmentésnek helyt nem ad. Fennálló jogaink álláspontja e tekintetben egymástól eltérő. A rőm. kath. egyházi jog és a Jos. pat. 16. §. elvileg nem zárják ki a felmentést az egyenes ági sógorság akadálya alól sem, de a hatóságok ily felmentést nem szoktak adni. Az erd. szász. Eheorduung 18. §-a csak a mostoha szülők és mostoha gyermekek közötti viszonyt nyilvánitja felmenthetetlen akadálynak. Ellenben egyáltalán nem engednek felmentést a Bód : H. t. 119. §. és az Unit. eh. tv. 8. §. 3. pontja. A javaslat álláspontját, mely szerint ezen akadály alól felmentésnek nincs helye, azon körülmény igazolja, hogy az oly föltétlen erkölcsi követelményen alapszik, mely kivételt nem tűr. Ugyanígy rendelkeznek a külföldi törvényhozások is. A sógorság akadálya nem függ attól, hogy az alapját képező házasság elhalás által végrehajtatott-e; mert mig egyrészt házastársak között az elhalás vélelmezhető, másrészt az egyik házastárs és a másiküak egyenes ágbeli vérrokonai között fennálló s az akadály alapját képező családi viszony az elhalás mozzanatától teljesen független. Nem tartotta fenn a javaslat a törvénytelen sógorság akadályát sem. Tagadhatatlan ugyan, hogy sérti a nemesebb erkölcsi érzéket, ha oly személyek lépnek egymással házasságra, a kiknek egyike a másiknak egyenes ágbeli vérrokonával házasságon kivül nemi viszonyt folytatott, különösen oly esetekben, midőn ezen viszony nyilvános és köztudomású; a javaslat azonban nagyobb súlyt helyezett arra, hogy ilyen akadály előfeltételeinek bizonyítása nemcsak nagy nehézségekkel van egybekötve, hanem botrányos vizsgálatokat is tenne szükségessé, s azonkívül oly beavatkozásra jogosítaná fel a hatóságot a magánélet köreiben, melyet a személyes szabadság szempontjából megengedhetetlennek kell tekinteni; a javaslat tehát czélszerübbnek látta a polgárok tisztességérzetére bizni az ily házasságkötéstől való tartózkodást. Nem ismeri ezen akadályt a legtöbb külföldi törvényhozás sem, ellenben a szász ptk.-nek ma már hatálylyal nem biró 1613. §-a azt fentartotta. Fennálló jogaink közül a róm. kath. egyházjog szerint érvényes eljegyzésből köztisztességi bontó akadály keletkezik az egyik jegyes és a másiknak első izbeli vérrokonai között; ugyanezen akadály jön létre az el nem hált házasságból az egyik fél és a másiknak vérrokonai közt negyedizig bezárólag, (c. 3., 4., 8. X. de spons [IV. 1.]; conc. Trid. Sess. XXIV. cap. 4.) A görög keletiek egyházi joga szerint az egyházilag megáldott eljegyzésből köztisztességi bontó akadály származik az egyik jegyes és a másiknak vérrokonai között egész hafodizig a római izszámitás szerint; ezen akadály fennáll akkor is, ha az eljegyzés halál által vagy más okból megszűnt. Egyházilag meg nem áldott eljegyzésből csak első fokon jön létre házassági akadály. (V. ö. Joannovics : i. m. 242. 1. 7. pont.) Az erdélyi ev. ref. egyház joga szerint apa és fiú nem vehet el két nővért (illedelmi akadály). (Bód : H. t. 255. §.) Az eljegyzésből keletkező akadály fentartását sem erkölcsi, sem állami érdek nem követeli. Az el nem hált házasságból pedig a javaslat szerint ugyanazon akadály származik, mint az elhált házasságból. Az utánzott sógorság ezen nemeit a külföldi törvényhozások is mellőzik. A jelen szakasz ellenére kötött házasság a 65. §. szerint semmis. A 16. §-hoz. I. Fennálló jogaink többsége szerint csak érvényes házasság képezi bontó akadályát az új házasságnak; de érvénytelen házasságban élő felek sem bocsáttatnak addig új házasságkötésre, mig korábbi házasságuk meg nem szűnt vagy érvénytelenné nem nyilváníttatott.
