Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.
Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról
513. szám. 105 A §. harmadik bekezdése kivételt állapit meg az első bekezdésben foglalt szabály alól. Ha a szülők ágytól és asztaltól elválasztattak, vagy ha házasságuk bíróilag felbontatott, nemcsak a méltányosság szempontja, de magának a kiskorúnak érdeke is azt követeli, hogy a beleegyezés tekintetében az apát az anya megelőzze, ha a kiskorú ennek gondozása alatt áll (v. ö. 118., 120. §§-al.) Ilyenkor az anya jobban ismerheti gyermekének természetét és hajlamait, melegebben érdeklődhetik annak sorsa iránt s ép azért helyesebben is határozhat jövője felett. Következik ez abból is, hogy a hatóság a gyermeket az anya gondozására bizta. Ezen rendelkezés azonban önként érthetőleg csak a szülői beleegyezés sorrendjét változtatja meg s nem szünteti meg az apa beleegyezési jogát. Oly örökbefogadás esetében, a melynél a vér szerinti apa az atyai hatalmat vagy a vér szerinti anya a gyámságot tönn nem tartotta (v. ö. a jav. 154. §-ával), a javaslat szerint a szülői beleegyezés joga az örökbefogadót illeti meg (v. ö. 153. §. b) pontjával és utolsó bekezdésével.) Erre nézve is a §. második és harmadik bekezdése irányadó. Az ezekben foglalt szabályok azonban teljesen csak akkor alkalmazhatók, ha két házastárs közösen fogad valakit örökbe s ennélfogva mindketten a vér szerinti szülőkéhez hasonló viszonyba jutnak az örökbefogadott gyermekhez. Ily esetben a beleegyezés joga első sorban az örökbefogadó apát s ha apa nincs, az örökbefogadó anyát illeti meg. Ellenkező esetben a beleegyezés kizárólag az örökbefogadó félnek a joga, s nem egyszersmind annak házastársáé is. (Ugyanígy rendelkezik a német javaslat 1239. §.) * Ily örökbefogadás esetében nemcsak a szülői hatalomban foglalt jogok szállanak át az örökbefogadóra, hanem az örökbefogadott belép az ő házi és családi körébe, hol a szokás és nevelés befolyása alatt oly érzelmek fejlődnek ki benne örökbefogadó szülői iránt, a milyenek őt vér szerinti szülőihez fűzik. E körben egyszersmind új társadalmi viszonyok közé juthat s nevelésének iránya, sőt összes életviszonyai eltérőleg alakulhatnak azoktól, a melyek között a szülői házban élt. Ily esetben sorsát egészen azok irányítják, a kik az örökbefogadás folytán vér szerinti szülőinek helyébe léptek. A törvényhozó sem hagyhatja figyelmen kivül az ethikai viszony ezen alakulását s az örökbefogadott kiskorú házasságára is csak azoknak engedhet befolyást, a kik a vér szerinti szülök jogait és kötelességeit magokra vállalták. Ezen álláspont annál kevésbbé lehet a vér szerinti szülőkre nézve sérelmes, mert gyámtörvényünk szerint a szülői jogok az örökbefogadóra csakis beleegyezésökkel szállhatnak át (v. ö.: 1877 : XX. t.-cz. 15., 36. §§.) A javaslattal egyező álláspontot foglalnak el: az 1875. febr. 6. német birod. törv. 31. §.; német javaslat: 1239. §-a; porosz A. L. R. II. 1. ez. 47. §.; osztrák ptk. 49., 183. |§.; hesseni jav. II. 13. §. Ellenben a szász ptk. 1573., 1600., 1798. §§. és az olasz ptk. 63. §. szerint a szülői beleegyezés joga az örökbefogadó mellett a vér szerinti szülőket is megilleti. A Code civil szerint pedig az örökbefogadás családi viszonyt nem állapítván meg, az örökbefogadót beleegyezés joga nem illeti. Ezen szempontok kellően igazolják azt is, hogy a javaslat az örökbefogadó beleegyezését a kiskorú házasságához nemcsak akkor kívánja meg, ha a törvényes képviselet is őt illeti (10. §.), hanem akkor is, midőn attól vétke nélkül vagy kizárólag vagyonkezelés okából elmozdittatott vagy felmentetett. Ugy az örökbefogadó szülő beleegyezésének, mint a vér szerinti szülők abból való kizárásának csak addig van elfogadható alapja, míg az örökbefogadási kapcsolat felbontva nincsen. Ha az örökbefogadási kapcsolat felbontatott, az örökbefogadónak abból származó jogai és kötelességei nemcsak elenyésznek, hanem az átruházott szülői hatalom a benne foglalt jogokkal és kötelezettségekkel visszaszáll a vér szerinti szülőkre; ennélfogva a szülői beleegyezés joga is csak ez utóbbiakat illetheti meg. [Ugyanígy: az 1875. febr. 6. német birod. tv. 31. §-a; ellenkezőleg a német jav.: 1239. §-a.) Ezen álláspont teljesen megfelel hazai KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XV. KÖTET. ,4
