Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.
Irományszámok - 1892-485. A pénzügyi bizottság jelentése, a pénzügyministerium1894. évi állami költségvetése tárgyában
72 485. szám. 1890-ben 53.192 mmázsa nyers vasat 2 frt 86 krral; eladaiott 3 frt 64 krral; 1891-ben 130.692 » » » 2 » 72 » , » 3 » 38 » 1892-ben 139.146 » » » 2 » 56 » » 3 » 29 » a nyereség 1890-ben per 100 kg. 78 kr., összesen 41.489 frt; 1891-ben » 100 » 66 » » 86.256 » ; ; ' 1892-ben » 100 » 73 » » 101.576 » Az olvasztó épitési költsége tehát egy évi jövedelemből kikerült. Az ajánlott negyedik olvasztó építése Vajda-Hunyadon nagyobb költséget igényel, mint az 1890-ben épült harmadik olvasztó; mivel a többi berendezések négy olvasztónak már nem elegendők és ez okból azokat kellő arányban szintén mind meg kell toldani. A 4-ik olvasztóval együtt fúvógépeket és léghevitőket kell épitcni;. az öntőcsarnokot, a fuvóházat, az érczés széntereket és a gyári vasutakat kell kibővíteni, mely czélokra a költségvetésileg megállapított költségek 242.000 frtot tesznek. Azonkívül az érez- és szénszállító kötélpályát kell párhuzamos külön szénszállító vonallal ellátni, a mi 90.000 frt költséget igényel, és végre szükséges a nagy munkáshiányon segíteni, mely már most is bénitólag hat a gyár üzemére. Selmecz- és kapnikbányai, vagy szomolnoki és más felvidéki munkásokat kell Vajdahunyadra áttelepíteni, ha az olvasztók üzemét fennakadás nélkül egyáltalán folytatni akarjuk. A románokat és székelyeket minden ügyekvésünk daczára lehetetlen tűzi vagy gyári munkára bírni. De állandó munkába egyáltalán nem állanak. Sőt az 1892. és 1893. évi építkezésekhez is kellett felvidéki munkásokat és napszámosokat Vajda-Hunyadra szállítani. Egyelőre 100 munkásnak az áttelepítésére — lakházak építésével együtt — legkevesebb 40.000 frt szükséges. E szerint a negyedik olvasztó építésével járó összes költség . . . 372.000 frf. A negyedik olvasztót évi 150.000 métermázsa termelésre tervezzük. Ezen nyers vasat a kereskedelemügyi minister ur f. évi 53.871. számú nyilatkozata szerint a diósgyőri vas- és aczélgyár köteles átvenni métermázsánként legkevesebb 3 frt 15 krnyi árral. A tiz évi átlagos önköltségi ár 2 frt 80 kr. 'évén, métermázsánként a legkisebb nyereség 35 kr. és 150.000 q. évi termelés mellett a legkisebb évi nyereség 52.500 frt, vagyis a befektetett tőkének 14°/o-a, _ figyelembe nem véve azt, hogy a nagyobb termeléssel az önköltség is csökken és a nyereség okvetetlenül fokozódik. Tehát szükségeltetik 372.000 frt, mely összegből 1894-re előirányoztatik ,"•'-, ... . 186.000 » Az előirányzatot elfogadásra ajánljuk. Átmeneti bevételek. Átmeneti bevételek: I. fejezet, 1—3. czím. Átmeneti bevételekre előirányoztatik 1894-re . 47,168.000 frt — 34.633.521 írttal. Az 1. czím alatt »Állami javak eladása« előirányoztatik ... . . . . 3,227.000 » Tehát kevesebUet . . . 620.000 » Állami javak eladásából várható .... 2,000.000 » — 620.000 » A telepitvényesek által fizetendő vételárak- és kamatokból 1,200.000 » megmarad; a maradvány- és irtványföldek váltságdíjaiból 27.000 » megmarad. A már eladott ingatlanokra vonatkozólag meg-