Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-485. A pénzügyi bizottság jelentése, a pénzügyministerium1894. évi állami költségvetése tárgyában

36 485. szám. Bányászati és erdészeti akadémia Selmeczbányán és bányász iskolák. Rendes kiadások: XVI. fejezet, 12. czím. Az előirányzat 1894-re: Személyi járandóságokra ........... 92.956 frt + 8.697 frttal. Dologi kiadásokra 44.390 frt + 25 » Összesen . . . 137.346 frt + 8.722 frttal. Több kiadás mutatkozik: az 1. rovaton (Fizetések) stb. . . ;.'........ 8.877 frttal, az 1893. évi IV. t.-cz. alapján; ennek ellenében a 3. rovaton (Jutalmak és segélyek) hevesebb vétetett előirányzatba . . .... . . . . ... . . 180 frttal; az üzleti kiadásoknál vannak egyes kisebb eltérések, egészben véve a többlet 25 frt. Az előirányzatot elfogadásra ajánljuk. Az intézetekről a pénzügyminister a következő jelentést közölte a bizottsággal: A bányászati és erdészeti akadémián következő ösztöndíjak vannak rendszeresítve: a) két Ferencz József nevet viselő egyenként 300 aranyforintot tevő ösztöndíj, továbbá a következő állami ösztöndíjak, úgymint: b) 18 egyenként 300 frtos bányászati, c) 18 » 300 » erdészeti; d) két 300 frtos bányaszámvevőségi; e) két 300 » erdő » f) két 315, esetleg 420 forintos bányahatósági ösztöndíj; végül g) két 300 frtos, az alapító nevét viselő »Volny József«-féle bányászati ösztöndíj. Okleveles erdészek számára ezenfelül egy 1.000 forintos állami ösztöndíj van külföldön való bővebb kiképeztetés czéljáből rendszeresítve. Hogy a tanároknak minél több alkalom nyujtassék ismereteiknek közvetlen szemlélet és tapasztalás utján való kibővítésére, gondoskodva van, hogy a tanárok és segédtanlrok ugy saját kiképeztetésük, valamint a tudomány és a külföldi ipar ujabb viszonyainak megismertetése és meghonositása czéljáből a szünidők alatt lehető gyakran kiküldessenek, leginkább külföldi tanulmányi útra. Ez évben három tanár tett ilyen tanulmányi utazást a külföldön és pedig: Hermann Emil az általános géptan és vaskohó-géptan tanára Westfaliában, nevezetesen a bochumi, gelsenkircheni, a duisburgi, a dortmundi vasműveknél a kördei gyárakban, az oberhauseni kohónál, továbbá a »Payne«, »Krupp«, »Phőnix« s más aczélműveknél s a düsseldorfi cső- és sodrongyárban használatban lévő újabb szerkezetű gépeket tanulmányozta; — Mály Sándor a fémkohászat tanára a felső-alsóharczi és a mansfeldi kohósitási eljárásokat tette tanulmányai tárgyává; — végül Schenck Gyula rendkívüli tanár, ki a bányagéptant adja elő, főképen a westfaliai bányászatnál alkalmazásban lévő gépberendezések tanulmányozására lett kiküldve, oly czélból, hogy elméleti szakképzettségét a Hermann Emil tanár oldalán szerzendő gyakorlati tapasztalatokkal kiegészítve és összhangzásba hozva, hivatásában teljes sikerrel működhessék. Felemlítem ez alkalommal, — hogy az akadémián a tudományos könyvek és szaklapok kiadására költségvetésileg engedélyezett összegből a Fekete Lajos erdőtanácsos és akadémiai tanár áltál irt »Erdő-értékszámitás« és »Erdőbecslés« czímű művek második kiadására 500 forintnyi állami segélyt engedélyeztem.