Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

340 510. szám. y • és teljesen az elsőfokú bíróság előtt tisztázott és megállapított tényállást kell hozandó határozata alapjául elfogadnia s joghatósága mindössze arra terjed ki, hogy megvizsgálja: vájjon az elsőfokú eljárásban a törvény intézkedései nem hagyattak-e figyelmen kivül, vagy lényegükben nincsenek-e megsértve és hogy az elsőfokú határozat hozatalánál a törvény nem alkalmaztatott-e helytelenül, vagy nem mellőztetett-e teljesen annak alkalmazása? Hogy miért kellett az elsőfokú közig, bíróságok határozataival szemben érvényesíthető jogorvoslatok sorába a felülvizsgálatot bevennem, arról már többször megemlékeztem ezen indokolás rendjén. De egészen felesleges lenue körülményesebben kiterjeszkednem a felülvizsgálati kérelem benyújtásának határideje, a benyújtás helye, a kérelemnek az elsőfokú bíróságtól visszautasítása, a határidő elmulasztása esetében igénybe vehető igazolás, 3 a kérelem tárgyalása és eldöntésére vonatkozó rendelkezések indokolására, mert a felülvizsgálati eljárás mindezen mozzanataira azon szabályok alkalmazandók, melyek a felebbezési eljárás megfelelő körülményeire vonatkoínak. •III. Czím. A felfolyamodásról (487—189 §-ok.). Az elsőfokú közigazgatási bíróságok határozataival szemben érvényesíthető jogorvoslatok harmadik nemét a felfolyamodás képezi. i A felfolyamodás lényegesen különbözik a másik két jogorvoslattól, a mennyiben annak kizárólag csak az ügydöntő végzések ellen vau helye, milyenek nevezetesen a panasznak, felebbezésnek és felülvizsgálati kérelemnek tárgyalás nélkül való visszautasítását (127., 178. és 185. §-ok), a panasz, felebbezés és felülvizsgálati kérelem benyújtására kiszabott határidő elmulasztása esetében támasztható igazolási kérelem elutasítását (130., 179. és 185. §-ok), az újrafelvételi panasz elvetését (194. §.) és a végrehajtási panasz elintézését (204. §.) tárgyazó végzések. A felfolyamodás és a többi jogorvoslatok között további különbséget képez, hogy az tekintettel a kérdés egyszerűbb voltára, 8 napi határidő alatt nyújtandó be. Különbözik végre a felfolyamodáe a felébb vitel többi nemétől az által is, hogy arra nem terjesztettek ki a törvényjavaslat azon intézkedései, melyek a felebbezés és felülvizsgálati kérelem beadása határidejének elmulasztása esetében nyitva levő igazolásra vonatkoznak. 1 A felfolyamodás jogát az igazolás eseteiben keletkező végzésekkel szemben azért kellett a magánfelekre szorítani, mert a hatóságok rendszerint nem juthatnak oly kényszerhelyzetbe, mely a határidő pontos betartását saját hibájukon kivül lehetetlenné teszi. De ki kellett zárni a fél szerepében eljáró hatóságot a felfolyamodási jogosultság köréből, az ujra-felvételi panaszt elutasító végzéssel szemben is, mert az általa képviselt közigazgatási hatáskör és állami (kincstári) közérdek szempontja mindig és kizárólag az adott helyzetben fenforgó viszonyok szerint lévén megítélendő: az újrafelvételi panasz használatának joga a perben szereplő hatósági közegekre ki sem lett terjesztve a törvényjavaslatban. A yégrehajtás körében hozandó végzésekkel szemben végre azért nem találtam az eljárásban szerepelt hatóságot a felfolyamodás jogával felruházhatónak, mert a végrehajtást a 202. §. szerint maga a közigazgatási folyamatban eljárt hatóság van hivatva elrendelni és foganatosítani; erről pedig alig tehető fel, hogy a perben állott hatósági közegek által képviselt érdekeket kellőképen ne méltányolja és figyelembe ne vegye. * VI. Fejezet. Az ujrafelvételröl (190—196. §-ok.). Az újrafelvételi panasz főkép abban különbözik a rendszerinti jogorvoslatoktól, hogy annak benyújtása nem gátolja a főeljárásban keletkezett jogerős Ítélet végrehajtását.