Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

338 510. szám. azon esetre is felruházni, ha azok az elsőfokú eljárásba be nem folytak, mert a közigazgatás alsó fokán mtíködó' hatóságok egy része nem eléggé képesített és hivatott arra, hogy alaposan megitélhesse: vájjon a panaszszal megtámadott ügyben valóban fenyegetve van-e a közigazgatási hatáskör és az állami (kincstári) közérdek? Ily helyzetben, a mint egyfelől tért nyitottam arra, hogy az alsófokú hatóságok részéről, a magánpanaszszal szemben a közigazgatási hatáskör és az állami (kincstári) közérdek védelmére helytelenül emelt kifogás a középfokú hatóságok által elejtethessék (133. §.), másfelől gondoskodnom kellett, hogy az e részben az alsófokú hatóságok által netalán elkövetett mulasztások a fenforgó fontos tekinteteknek megfelelően helyrepótolhatók legyenek. A felebbezés beadására szolgáló határidő 15 napban van megállapítva (177. §.). E részben tehát a törvényjavaslat intézkedései némileg eltérnek a panaszra vonatkozó hasonló intézkedésektől, a mennyiben a panasz kivételesen azon hosszabb határidő alatt is benyújtható, mely a közigazgatási felebbvitel beadására 15 napon túlmenőleg volt kitűzve a törvényben. A határidő egységes voltában rejlő előnyökre való tekintettel kiküszöböltem, s azt hiszem minden aggodalom nélkül kiküszöbölhettem a panaszra vonatkozó kivételeket a felebbezés köréből ; mert ha a 15 nap nem is mindig elégséges arra, hogy a panasz kellőképen előkészíttethessék és benyujtathassék: kivétel nélkül minden esetben bőségesen elég az elsőfokú közig, bíróság által már tárgyalt és eldöutött ügyben emelendő felebbezés elkészítésére és beadására. De eltérés van a törvényjavaslatban a panasz és felebbezés között a benyújtás helyére nézve is, mennyiben a panasz egyetlen eset kivételével (a főispán panasza) mindig a közigazgatási folyamatban eljárt hatóságnál, a felebbezés pedig a magánfelek részéről ugyancsak az eljárt hatóságnál, a saját köz- és vagyoni ügyeit védő eljárt hatóság részéről és a közigazgatási hatáskör és az állami (kincstári) közérdek képviseletében működő hatósági közegek részéről pedig közvetlenül az elsőfokú közigazgatási bíróságnál nyújtandó be. A magánfelek felebbezésének hová leendő benyújtására vonatkozó ezen intézkedés indokai egészen megegyeznek azon indokokkal, melyeket a panasz benyújtásának helyére nézve már előadtam. A saját köz- és vagyoni ügyeit védő eljárt hatóságra azért tettem kivételt az általános szabály alól, mert e nélkül a felebbezőnek saját magához kellene benyújtani a felebbezési iratot, s igy a határidő betartása tárgyi alapokon ellenőrizhető nem lenne. A közigazgatási hatáskör és az állami (kincstári) közérdek képviseletében eljáró hatóságra vonatkozó kivétel végre abban találja magyarázatát, hogy ezen esetek legtöbbjében a felebbvitelre jogositott közeg székhelye összeesik a bírósági székhelylyel, s minthogy az Összes felebbezések amúgy is mindig az elsőfokú bíróság által terjesztendők fel a felső közigazgatási bírósághoz : semmi értelme sem lenne annak, hogy azon közegek felebbezései előlegesen nz esetleg a bíróság külterületén lévő valamelyik közigazgatási hatósághoz kiküldessenek. Ezekkel kapcsolatosan még csak a felebbezés benyújtásának módját illetőleg kell annyit megjegyeznem, hogy a felebbezés a törvényjavaslat szerint mindig írásban nyújtandó be s hogy annak szóval való bejelentését főkép azért zártam ki, hogy a felső közigazgatási bíróság minden alkalommal egészen biztos és határozott értesülést szerezhessen arról, hogy a fél mennyiben és miért tartja sérelmesnek magára nézve az elsőfokú bíróság határozatát. A felebbezés tárgyalás nélkül való visszautasításának jogát minden esetben az elsőfokú bíróság gyakorolja. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a mennyiben az elsőfokú biróság erre vonatkozó jogát nem érvényesítené: mulasztása a felső közigazgatási biróság által pótoltassék. A felebbezés hivatalból való visszautasításának esetei lényegesen eltérnek a panasz visszautasításának eseteitől. A panasz ugyanis két esetben utasítható vissza: a beadási határidő elmulasztása és lényeges tartalmi vagy alaki hiányok és hibák fenforgása esetében. A lényeges tartalmi vagy alaki hiányok és hibák esetét a felebbezésnél mellőzendőnek