Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

510. szám. 321 ben való részvétel kötelezettségének és mértékének megállapítása, a szá­razon való szállítás megengedhetősége, módozatai és feltételei s a pénz­beli b.iztositék letétele és nagysága, a fausztatás vagy tutajozás beren­dezési költségeinek az új abb engedélyes által való aránylagos megtérí­tése, illetőleg- évi járadék fizetése s a további fentartási költségek hor­dozásában való részvétel, a fausztatás és tutajozás jogának megszűnése, a veszélyeztetett partrészek, épületek, viz- és útépitményeknek véd­míívekkel való biztosítása iránt felmerülő vitás kérdések, és a vizépit­ményeknek a fausztatás vagy tutajozás érdekében való átalakításából és a vízhasználatok korlátozásából származó kártérítési ügyek. Minthogy az erdőügyi közigazgatás legnagyobb részben az erdőoltalomra és az erdő­gazdaság fejlesztésére, nevezetesen a kezelés, művelés és a szállítás módjainak megállapítására irányuló intézkedésekből áll, annak körében a jogoltalom különösen az erdei kihágásokban és az erdőrendészeti áthágásokban követendő eljárásnak a közigazgatási bíróságok joghatósága alá való helyezésében jut minden irányban teljesen kielégítő érvényesülésre. XII. czím. A Uraságok hatásköréről vadászati ügyekben (103—105. §-ok). A vadászati ügyek köréből a közigazgatási bíróságok hatáskörébe utalt esetek összes száma négy. Ezek: a vadászterület jellegének (önálló vagy nem önálló vadász­terület), illetőleg a vadászat szabad gyakorlatának megállapítása, a vadász­terület kényszerű haszonbérbeadásának és haszonbérbevételének el döntése, a vadászati jog közös bérbeadásából befolyó évi tiszta jövedelemnek a tulajdonosok között birtokaránylag való felosztása, és a vadak által vagy a vadászat gyakorlása közben okozott károk megtérítése. A vadászati ügyek is azokhoz tartoznak, melyekben túlnyomó a rendészeti elem; a jog­oltalom tehát az ezen ág körében keletkező közigazgatási intézkedések és határozatokra nézve szintén közvetve: a közigazgatási bíróságok joghatóságának a vadászati kihágásokra való kiter­jesztése utján volt egész mértékben érvényesíthető. XIII. czím. A bíróságok hatásköréről halászati ügyekbén (106—108. §-ok). A halászati ügy ugyanazon természettel bir, mint a vadászati ügy; ennélfogva annak körében ís^csak közvetve: a halászati kihágásoknak a közigazgatási bíróságok hatáskörébe utalása által lehetett szélesebb alapokra fektetni a jogvédelmet. A törvényjavaslatban a halászati ügyek köréből mindössze a következő esetekre vau a birói oltalom kiterjesztve, úgymint a halászati jognak az árvizek kiömléseiben való gyakorlására, a halászat gyakorlása következtében a halászatra jogosított és a parti birtokos, illetőleg a meder, terület és tárgy tulajdo­nosa között felmerülő vitás kérdésekre, a halászati jog közös bérbeadásá­nak hatósági jóváhagyására s az ebből származó tiszta jövedelemnek a jogosítottak között való felosztására. XIV. ciiím. A bíróságok hatásköréről cseléd-, munkás- és napszámos ügyekben (109. §). A cseléd-, munkás- és napszámosügy közigazgatása majdnem kizárólag az ezek és a gazda között kötöttjszerződés alapján a két fél között felmerülő vitás kérdések és a törvény intézkedéseivel szemben mindkét részről elkövethető kihágások tárgyalásából és eldöntéséből áll, s ennélfogvaf arra az egyes esetek felsorolása nélkül, általános kijelentéssel volt a közigaz­gatási bíróságok joghatósága kiterjeszthető. KÉPVH. IROMÁNY. 1892 97. XIV. KÖTET. 41

Next

/
Thumbnails
Contents