Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

292 510. szám. sértettnek állítja. Nemcsak az állam, hanem a tartományi, kerületi és községi közigazgatási hatóságok intézkedései vagy határozatai ellen is lehet a közigazgatási bíróságnál panaszt tenni. A közigazgatási biróság illetékessége alól ki vannak zárva: 1. azon ügyek, melyekben a rendes bíróságok vannak jogosítva dönteni; 2. a birodalmi törvényszék (Reichsgericht) hatáskörébe tartozó ügyek; 3. azon ügyek, melyek a monarchia két állama között közösek; 4. azon ügyek, melyek a monarchia két államában azonos alapelvek szerint intéztetnek, a mennyiben a megtámadott intézkedés vagy határozat, törvény szerint valamely közös közigazgatási hatósággal vagy valamely magyar közigazgatási hatósággal egyetértöleg történt vagy közös megegyezéssel megállapított rendeleten alapszik; 5. azon ügyek, a melyekben és a mennyiben a hatóságok szabad belátásuk szerint vannak jogositva intézkedni; 6. nyilvános hivatalokra és állásokra történt kinevezések, a mennyiben uem valaki mást illető kijelölési vagy kinevezési jognak állítólagos megsértéséről van szó; 7. fegyelmi ügyek; 8. panaszok oly közigazgatási határozatok ellen, melyeket utolsó fokban a legfőbb biróság, vagy valamely közigazgatási hivatalnokokból és birákból összeállított biróság hozott; 9. az adókivető bizottságok intézkedései és határozatai elleni panaszok. A közigazgatási biróság illetékességét maga állapítja meg és az e részben emelt kifogások fölött maga határoz. A közigazgatási biróság csak a felek kívánatára jár el. Panasz csak akkor tehető a közigazgatási bíróságnál, ha az ügy közigazgatási úton már végleg elintéztetett (wenn die Angelegenheit ím administrativen Wege ausgetragen ist). Ha a fokozatos közigazgatási hatóságok igénybevétele elmulasztatott, akkor közigazgatási bírósági panasznak helye nincs. A közigazgatási biróság rendszerint az utolsó fokban eljárt közigazgatási hatóság által elfogadott tényállás alapján itél. Ha azonban a közigazgatási biróság azt találja, hogy az elfogadott tényállás az ügyiratoknak meg nem felel, vagy hogy az lényeges részében kiegészítést igényel, avagy hogy a közigazgatási eljárás lényeges alakiságai figyelmen kivül hagyattak, a megtámadott intézkedést vagy határozatot hiányos eljárás miatt feloldja s az ügyet a hiányok pótlása és újabb határozathozatal végett a közigazgatási hatóságnak visszaküldi. Ha a panaszt a közigazgatási biróság alaposnak találja, a megtámadott intézkedést vagy határozatot, mint törvényellenest indokoltan feloldja. A közigazgatási hatóságok kötelesek az ügyben tovább eljárni s eljárásuk körében azon jognézethez alkalmazkodni, melyből a közigazgatási biróság ítéletében kiindult. A törvények és rendeletek érvényének megítélése tekintetében a közigazgatási bíróságot a rendes bíróságokéval azonos jog illeti meg. A közigazgatási biróság áll: elnökből, megfelelő számú tanácselnökökből és birákból. A közigazgatási bíróságnál való szolgálat fizetéses állami hivatal, a mely más nyilvános hivatal viselésével össze nem fér. A közigazgatási biróság elnöke, tanácselnökei és birái a legfőbb törvényszék elnökével, tanácselnökeivel és bíráival egyenlő rangban és fizetésben vannak. A közigazgatási biróság tagjait a ininistertanács előterjesztésére a császár nevezi ki. Legalább a tagok felének a birói hivatalra előirt minősítéssel kell birnia. A közigazgatási biróság tagjaira általában a bírákra fennálló szabályok alkalmaztatnak, a birói hatalomról szóló alaptörvény rendelkezései is kiterjesztettek reájok.