Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

290 510. szám. megyében, tettleges szolgálatban álló katonák és az állami tisztviselők, megyék, községek, jótékony intézetek számvevő személyzete, az esküdtek lajstromába fel nem vett egyének, szolgák stb. A megyei közigazgatási bizottság, mely egyébként tekintélyes hatáskörrel biró közigazgatási és felügyeleti hatóság, közigazgatási biróság is, mely utóbbi hatáskörét az 1890. évi május 1-én kelt törvény taxa tio utján szabályozza. Ezen birói hatáskörében a megyei közigazgatási bizottság határoz a községi és megyei tanács, a községi polgármester (sindaco), a községi bizottság (giunta municipale) különböző intézkedései ellen hozzá intézett panaszok (ricorso) tárgyában; különösen azon panaszok felett, melyek a polgármesternek a helyi rendőrség körében tett, továbbá olyan közegészségügyi intézkedései ellen vannak irányozva, melyek az érdekeltek költségére foganatositandók. A közigazgatási bizottság előtt panasznak van helye továbbá a polgármesternek a lakásegészségügy terén és a házak lakható volta kérdésében tett többnemü intézkedései, nemkülönben a községi közmunka-kihágások tárgyában hozott határozatai ellen. Mint közigazgatási biróság határoz a megyei tanácsnak nyilvános előadások engedélyezése tárgyában hozott rendőri intézkedései ellen hozzá intézett panaszok felett, valamint másodfokban a megyei és községi hivatalnokok fegyelmi ügyeiben hozott Ítéletek és a szolgálati viszonyok körében hozott oly intézkedések felett, melyek a nevezett hivatalnokok előmenetelére vannak kihatással. A vitás ügyekben való eljárás a megyei közigazgatási bizottság előtt általában ugyanazon szabályok szerint történik, mint. az államtanács negyedik — vitás ügyi — osztálya előtt, azzal a különbséggel, hogy a határidők a megyei közigazgatási bizottság előtt való eljárásban rövidebbek. Az államtanács (consiglio di stato) áll az elnökből, négy osztályelnökből, 32 tanácsosból, 8 referendariusból, egy főtitkárból, 4 osztály titkárból, kik mindannyian a belügyminister előterjesztésére — az elnökök és tanácsosok a ministertanács hozzájárulásával - - a király által neveztetnek ki. Az elnökök és tanácsosok csak saját beleegyezésökkel helyezhetők más közhivatalba; fegyelmi utón pedig vagy képtelenség és betegség miatt csak az államtanács meghallgatásával és a ministertanács hozzájárulásával királyi rendelettel mozdíthatók el. Az államtanácsnak négy osztálya van: három közigazgatási, nevezetesen a belügyi, igazságügyi és vallásügyi, végül a pénzügyi, továbbá a negyedik osztály a vitás ügyek osztálya. Az államtanács vitásügyi osztálya a közigazgatási intézkedések által okozott érdeksérelmek eldöntésére hivatott közigazgatási biróság. A kormánynak politikai természetű intézkedései, nemkülönben vám- és katonai ügyekben keletkezett határozatok nem támadhatók meg az államtanács előtt. Azon közigazgatási határozatok, melyek ellen érdeksérelem miatt közvetlen az államtanács vitásügyi osztályához lehet panaszt tenni és a melyekben ennélfogva az államtanács egyetlen fokban dönt, az 1889. évi június 2-án és az 1890. évi május 1-én kelt törvényben vannak felsorolva. Az előbbi törvény kilencz esetet sorol fel. Ezek között vannak: az állam és hitelezői között létrejött kölcsönszerződések magyarázata körüli viták; (községek és megyék (provincia) közötti határkérdések; oly esetek, midőn valamely közigazgatási hatóság nem akar a magán vagy politikai jog megsértése miatt hozott birói ítélethez alkalmazkodni; azon esetek, midőn a közigazgatási hatóság a felügyelete alá helyezett nyilvános intézettől a perelési engedélyt megvonja stb. \Az 1890. évi május 1-én kelt törvény szerint a vitástigyi osztályhoz intézett panaszszal megtámadhatók: a megyefőnök (prefetto) határozatai helységek vagyoni ügyeiben, a meny-