Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

510. szám. 279 közérdek képviselőjének kirendelését a bíróság kezdeményezheti. Az eljárás a közigazgatási bíróságok előtt, a panasz és az írásbeli nyilatkozatok kivételével nyilvános és szóbeli. Elmarad a szóbeli tárgyalás, ha valamely panasz jogilag alaptalannak bizonyul, azonban a panaszos ezen esetben is a határozat ellen felszólamlással élhet, mire szóbelileg kell tárgyalni, továbbá, ha első fokban szóbeli volt a tárgyalás és második fokban mindkét fél lemond a szóbeli tárgyalásról, végül jogi panaszoknál, ha a megtámadott közigazgatási hatóság ügyiratai által eléggé felvilágosított törvényszék azt feleslegesnek véli és egyik fél sem kérte azt. A per az elsőfokú bíróságnál Írásos panasz benyújtásával indul meg; a panaszban meg kell jelölni a panaszlottat, az igény alapját és az azt támogató tényeket és határozott kérelmet kell előterjeszteni. Ha a panasz ezen kellékeknek nem felel még és e hiány az eljárás megindítását akadályozza, valamint ha a panasz jogilag rögtön alaptalannak bizonyul, indokolt végzéssel visszautasítható. Ezen végzés ellen 10 nap alatt felszólamlásnak van helye, mélyben szóbeli tárgyalást kérhetni; ha felszólamlás nem történik, a végzés a kézbesítés napjától ítélet jellegével bír. A panasz ellennyilatkozat tétele czéljából (határidő 4 hét) kiadatik a panaszlottnak, az ellennyilatkozat szükség esetén a panaszosnak (határidő két hét). Az iratváltás befejeztével a felek azon hozzáadással idéztetnek meg, hogy elmaradásuk esetén az ügyiratok tartalma szerint történik a határozat. Egyszerűbb esetekben, vagy ha az ügy állását a rendelkezésre álló nyilvános ügyiratok eléggé felvilágosítják a felek mindjárt a szóbeli tárgyalásra idézhetők. A szóbeli tárgyalás nyilvános; a felek vagy meghatalmazottjaik, adott esetben a közérdek képviselője, meghallgatandók. A szóbeli tárgyaláson új bizonyítékok is előterjeszthetők. A bíróságok jogosultak helyszíni szemlét tartani, tanukat és szakértőket megidézni és eskü alatt kihallgatni. Az ítéletet a bíróságok szabad meggyőződésük szerint, a király nevében hozzák. Az ítélet indokolandó. A határozatban határozni kell a költségek felől is, melyekre nézve a polgári perrendtartás irányadó. ítéletekért illeték jár, mely a járási kormányszék előtt való eljárásnál 3—150 márkában, a törvényszék előtt való eljárásnál 10—300 márkában állapitható meg. A járási kormányszék ítéletei ellen felebbezés a közigazgatási törvényszékhez, egy hónap ,• alatt nyújtandó be. Uj bizonyítékok előterjeszthetők. A felebbezők szóbeli tárgyalásra idéztetnek. A 13. §. eseteiben jogi panasza közigazgatási törvényszéknél csak akkor nyújtható be, ha az ügy a közigazgatási hatóságok fokozataiban végleg el van döntve. A panasz benyújtásának határideje egy hónap. A panasz a közigazgatási törvényszéknél vagy a megtámadott intézkedést kihirdető hatóságnál írásban nyújtandó be, de az iratok tartalmára való hivatkozással jegyzőkönyvbe is mondható. A panaszban meg kell jelölni a megtámadott intézkedést vagy határozatot és az egyes sérelmes pontokat, melyek ellen a panasz irányul. A törvényszék előtt való eljárásnál új ténybeli állitások és újonnan felajánlott bizonyítékok csak annyiban vehetők tekintetbe, a mennyiben a megtámadott hatóság abba beleegyezik. Ellenesetben a törvényszék belátása szerint az új ténybeli állitások és újonnan felajánlt bizonyítékok figyelembevétele nélkül határoz, vagy a panaszost visszautasítja a hatósághoz, melynek intézkedése ellen a panasz irányul. A panasznak nincs felfüggesztő hatálya, de a panaszos kérelmére a törvényszék elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését, hacsak a közérdek nem igényli a végrehajtást. A panaszirat kiadatik nyilatkozattétel czéljából a hatóságnak, ha ez nem nyilatkozik is, köteles az intézkedésre vonatkozó ügyiratokat a törvényszék elé terjeszteni. Ha a panaszos vagy a hatóság nem kívánt szóbeli tárgyalást és azt á bíróság sem tartja szükségesnek, a törvényszék az ügyiratok alapján határoz.